Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

216 — Iparjog. — rül beruházásra, ezeknek a számát, valamint az egyes termelő eszközök bizonyos időegységre vonatkoztatott termelőképességét; b) azt a legkisebb munkáslétszámot, amelynek alkalmazására a folyamodó vállalatnak kötelezettséget kell vállalnia; c) ezeknek a szempontoknak figyelembevételén felül a kedvezmények engedélyezése alkalmával a vállalatot kötelezni kell arra, hogy az üzemének építéséhez és berendezéséhez szükségei tárgyakat, illetve anyagokat, valamint az üzem folytatásához szükséges anyagokat és félgyártmányokat a hazai ipar, illetve termelés révén szerezze be, amennyiben a kereskedelemügyi miniszter indokolt esetekben a vállalat kérelmére felmentést nem ad; Jj a kedvezmények előzetes biztosítása alkalmával a vállalat alapítását bizonyos meghatározott helyhez lehet kötni; ennek a telephelynek kijelölésénél tekintettel kell lenni a kérdéses hely környékén lakó munkásság számára, szakképzettségére, a lakásviszonyokra, valamint a nyersanyag, illetve energiaforrások távolságára; ej azokra a nagy érdekekre való tekintettel, amelyek a racionalizált rendszerrel dolgozó iparhoz fűződnek, a feltételek megszabása alkalmával gondoskodni kell arról, hogy a vállalat termelő eszközeinek beszerzésénél megfelelő termelési hatásfok elérését biztosító, lehetőleg új termelő eszközöket szerezzen be; ezenkívül törekedni kell arra, hogy a vállalat jól átgondolt termelési terv szerint lehetőleg szabványosított cikkeket termeljen, nemkülönben, hogy az értékesítés és belső üzemi szervezetének megállapítása tekintetében is igyekezzék lehetőleg előnyös termelési hatásfokot elérni, illetőleg a veszteségforrásokat minden eszközzel kiküszöbölni; f) a munkás jóléti intézmények és berendezések, valamint egészségügyi követelmények tekintetében is lehet feltételeket felállítani, de megszabásuknál figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek a feltételek arányban álljanak a vállalatba befektetett tőkével, a vállalat jövedelmezőségével és a vállalatban foglalkoztatott munkáslétszámmal; g) a vállalatot kötelezni kell arra, hogy üzleti könyveit az előírt módon az országban vezesse; h) a vállalatnak kötelezettséget kell vállalnia arra is. hogy amennyiben megfelelő szakképzettségű munkások, művezetők és tisztviselők találhatók a magyar munkakeresők között, elsősorban ezeket fogja alkalmazni; külföldi munkásokat, művezetőket, tisztviselőket 09 általában bármiféle külföldi honos alkalmazottat pedig csak akkor fog alkalmazni, ha erre a kereskedelemügyi minisztertől engedélyt kap; i) a vállalatot kötelezni kell, hogy évente bejelentse azokat a cikkeket, amelyeket előállít, csoportosítva aszerint, hogy a kérdéses cikk kedvezményezés tárgyát alkotja-e vagy pedig nem.