Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 12.000/1933. K. M. sz. rendelet. — 211 lyezi, a határozatban megjelölt hányadrész annak a mérvnek a hányadrészét jelenti, amely mérvig a kérdéses illeték alól a törvény keretében felmentést engedélyezni lehet. Pl. ha a határozat felerészben ad felmentést olyan 100.000 pengős illetékkövetelés alól, amelyre nézve az állami kedvezmény címén való felmentés a törvény keretében csak 80.000 pengőnyi rész erejéig lehetséges, míg a többi 20.000 pengőnyi rész alól való felmentésre törvényes lehetőség egyáltalán nincs, akkor a felerészben való felmentés 40.000 pengő alól való felmentést jelent. Ugyanebben az esetben az egészen való felmentés 80.000 pengő alól való felmentést jelentene. (3) Abban a kérdésben, hogy az ingatlan rendelkezésének, illetőleg a tőke hovafordításának (befektetésének) a figyelembevételével, az illeték teljes összege alól lehet-e vagy pedig milyen részösszege alól lehet a törvény keretében felmentésnek helye, minden egyes — akár a kedvezményi idő alatt, akár azt megelőzően keletkezett — illetékkövetelés tekintetében a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve a pénzügyminiszter határoz, Ilyen pénzügyminiszteri határozat állapítja meg az illeték alól a törvény értelmében lehetséges felmentés mérvét különösen akkor is, ha nem a teljes üzem, hanem a vállalatnak csak bizonyos üzemága részesül kedvezményben. Az a százalékos arányszám ugyanis, amelyet a kereskedelemügyi miniszter a kedvezményekben részesíthető üzemágnak a vállalat összes üzemágaihoz való viszonyát illetően a törvény 4. §-ának (2) bekezdése értelmében megállapít, az illetékkedvezményekre nem irányadó. Í9, §. i1} Ha a pénzügyigazgaíóság, Budapesten a központi díj- és illetékkiszabási hivatal az illetékkedvezményeket engedélyező kereskedelemügyi miniszteri határozatot megkapta, minden egyes — akár a kedvezményi idő alatt, akár azt megelőzően keletkezett —• olyan illetékkövetelésre nézve, amely alól a vállalat az engedélyezett kedvezmény címén teljes öszszegben vagy valamely részösszeg erejéig felmentésre tart számot, az előbbi szakaszban körülírt pénzügyminiszteri határozat iránt előterjesztést tesz, hacsak azt is már meg nem kapta. p) Az előterjesztést a kedvezményi idő előtt keletkezett ílletékkövetelésre nézve hivatalból, a kedvezményi idő alatt keletkező illetékkövetelésekre nézve pedig a vállalat kérelmére kell megtenni. Egyúttal annak az összegnek a behajtását, amely alól a vállalat a felmentésre számot tart, hacsak a vállalat kívánsága nem nyilvánvalóan alaptalan, a pénzügyminiszter rendelkezéséig, de legfeljebb hat hónapra fel kell függeszteni. P) A pénzügyi hatóságnak állami kedvezmény címén illetékkiszabást mellőznie vagy előírt illetéket törölnie csak pénzügyminiszteri rendelet alapján szabad, 14*