Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

204 — Iparjog. — termelésük után részesíthetők kedvezményekben. Ilyen esetben a kedvezmények akkor is engedélyezhetők, ha' a kedvezményezés alapjául szolgáló többlettermelésnek megfelelő gyári bővítés önmagában véve nagyságánál fogva nem is lenne alkalmas arra, hogy kedvezményezés alapjául szolgáljon. Ebben az utóbbi esetben a kedvezmények engedélyezésekor meg kell állapítani azt az időpontot, amidőn a kérdéses vállalat a törvény 2. §-ának aj pontjában meghatározott mechanikai munkaszükségletet és munkáslétszámot elérte. Az utóbb említett időpontot megelőző január 1-ével kezdődő és december 31-ével végződő naptári év termelési adatait meg kell állapítani, azután pedig a 4. §. második bekezdésében részletezett módon a vállalat későbbi években elért termelési többletének adatait viszonyítani kell az összes termelés adataihoz és az így nyert viszonyszám arányában kell az illetékkedvezmények kivételével a többi kedvezményt engedélyezni. (2) Az összehasonlítás alá kerülő egyes években a tényleges árutermelést az összehasonlítás alapjául szolgáló utolsó év átlagos eladási áraival kell számításba venni. Az összehasonlítás eredményeképen jelentkező többlet alapján kell engedélyezni a kedvezményeket. 6. §. (*) Ha valamely vállalat a kedvezményeket azért nem kapta meg, mert a hazai termelés abban az iparágban már elegendő mértékben tudta fedezni a hazai fogyasztást, de későbbi időpontban az időközben visszaeső hazai termelés, vagy a megnövekedett fogyasztás folytán a kedvezmények engedélyezhetőkké válnak, a kedvezmények időtartama nem terjedhet túl azon az időponton és azon a mértéken, ameddig és amely mértékig a vállalat élvezhette volna a kedvezményeket abban az esetben, ha a kedvezmények elnyerésére irányuló első kérelmének előterjesztése alkalmával kérelme teljesíthető lett volna. (2) A kedvezmények engedélyezésénél figyelembe kell venni az illető iparág termelőképességét is. (3) Ennek a szakasznak alapján csak abban az esetben engedélyezhetők kedvezmények, ha a kedvezményre igényt tartó vállalat azt kérelmezi. A kedvezményeket véglegesen kell engedélyezni; előzetes biztosításnak helye nincs. 7. §. i1) Ipari termeléssel és egyúttal nem saját telepén termelt iparcikkek forgalomba hozatalával foglalkozó vállalatok részére állami kedvezményeket kizárólag elkülönített könyvelés kötelezettsége mellett lehet engedélyezni. A kedvezmények engedélyezése esetében a saját telepen termelt ipari árúcikkek eladási értékét viszonyítani kell az egész vállalat üzleti forgalmában elért értékhez és az így nyert viszonyszám arányában kell engedélyezni az illetékkedvezmények kivételével a többi kedvezményt.