Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

200 — Iparjog. — ségének és összetételének megjelölését rendelettel kötelezővé teheti és a megjelölés módját, nemkülönben a hazai háziipar védelmét rendelettel szabályozhatja. 37, §. A minisztérium az Országos Ipartanács állandó bizottságának javaslatára olyan tömegfogyasztás tárgyát képező cikkeket előállító iparágakban, melyek képesek fedezni a hazai szükségletet és amelyek kivitelét világgazdasági vagy kereskedelempolitikai okok akadályozzák, a törvény 2, §. a)—d) pontjának hatálya alá tartozó vállalatok létesítését külön engedélyhez kötheti. Ez a korlátozó intézkedés kiadásától számított öt év múlva hatályát veszti és csak abban az esetben hosszabbítható meg, ha az Országgyűlés a meghoszszabbításhoz annak lejárta előtt előzetesen hozzájárul. Ennek a szakasznak alapján tett minden intézkedést 8 napon belül az Országgyűlésnek be kell jelenteni. 38, §. Az 1907: III. törvénycikk, valamint az 1907: III. törvénycikk I. fejezetének hatályát meghosszabbító 1916: III. törvénycikk hatályát veszti. Mindazonáltal az előző bekezdésben említett törvények alapján megadott vagy előzetesen biztosított kedvezmények érintetlenül maradnak arra az időtartamra, amelyre azokat eredetileg adták. Az 1907: III. törvénycikk alapján kiadott Közszállítási Szabályzatnak és Közszállításí Szabályrendeletnek mindazok a rendelkezései, amelyek evvel a törvénnyel ellentétben nincsenek, érvényben maradnak mindaddig, míg a kereskedelemügyi miniszter, illetve a törvényhatóságokra és községekre vonatkozólag a belügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértően ennek a törvénynek 21. §-a alapján kiadandó új Közszállítási Szabályzatot és Közszállításí Szabályrendeletet életbe nem lépteti. Ezek a kedvezmények eredeti időtartamuk eltelte után az illető vállalat fennállása vagy továbbfejlesztése érdekében meghosszabbíthatók, amennyiben oly