Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

10 — Csődönkívüli kény szeregyességi eljárás. — járás során egyességi ajánlatát úgy is előterjesztheti, hogy a kielégítési hányad szabályszerű felajánlása mellett egyúttal ajánlatot tesz arra is, hogy a végrehajtási alá vonható vagyonához tartozó dolgokat és jogokat — mások jogainak sérelme nélkül — a hitelezők kielégítésének céljára értékesítés végett a hitelezők rendelkezésére bocsátja. Ilyen egyességi ajánlat elfogadása esetében az egyességben meg kell állapítani az értékesítés idejét és módozatait is. 2. §. Az értékesítésre is kiterjedő egyesség (1. §.) jóváhagyása tárgyában a bíró az 1410/1926. M. E. számú rendelet értelmében határoz és az egyesség jóváhagyása esetében az adós igénybevehető vagyona értékesítésének foganatosítását is elrendeli. A jóváhagyott egyességről szóló hirdetményben azt is meg kell említeni, hogy a bíró az adós igénybevehető vagyonának értékesítését rendelte el és jelezni kell az értékesítésre megállapított módozatok lényeges tartalmát is. 3. §, A kereskedő vagy iparos részéről tett egyességi ajánlatban szabályszerűen felajánlott kielégítési hányad elfogadásával kapcsolatban a hitelezőknek az ajánlat elfogadásához megkívánt többsége (1410/1926. M. E. számú rendelet 75. §.) — ha az adós a vagyonát értékesítés végett a hitelezőknek előzetesen nem ajánlotta is fel — kimondhatja, hogy az egyességi ajánlatot csak arra az esetre fogadja el, ha az adós vagyonát (1. §.) értékesítés végett rendelkezésükre bocsátja. A határozatban az értékesítés idejét és módozatait is meg kell állapítani. Ha az adós kényszeregyességi ajánlatát a hitelezők szabályszerű többsége az előbbi bekezdésben említett értékesítés feltételével fogadta el és az eljárás megszüntetésére vagy az egyesség jóváhagyásának megtagadására az 1410/1926. M. E. számú rendelet értelmében ok nincs, a bíró, amennyiben ily értékesítési határozat a kötelező magánegyességí eljárás során jött létre, az egyesség és a hitelezői határozat tárgyalása végett legfeljebb a nyolcadik napra — el nem halasztható — határnapot tüz ki, erre a hitelezők képviseletében — ideértve az iratokból ismeretes külön jogot szerzett hitelezőket is — az Országos Hitelvédő Egyletet, továbbá az adóst, a vagyonfelügyelőt megidézi s a jóváhagyás kérdésében a megjelentek meg-