Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

194 — Iparjog. — V. fejezet. Az Országos Ipartanács szervezetének módosítása és az iparfejlesztési bizottságok. 24. §. Az Országos Ipartanácsról szóló 1907: XLIV. t.-c. 1—5. §-ai, valamint a 6. §. első bekezdése hatályukat vesztik, és helyükbe a jelen törvény 25—30. §-aiban foglalt rendelkezések lépnek. 25. §. Az 1907: XLIV. törvénycikkel megszervezett Országos Ipartanács ipari és kereskedelmi ügyekben a kereskedelemügyi miniszter, munkásügyekben a kereskedelemügyi, valamint népjóléti és munkaügyi miniszter véleményező szerve. 26. §. Az Országos Ipartanács elnöke a kereskedelemügyi miniszter, két alelnöke közül az egyik a kereskedelemügyi, a másik a népjóléti és munkaügyi minisztériumnak az az államtitkára, akit a kereskedelemügyi, illetőleg népjóléti és munkaügyi miniszter kijelöl. Az elnök és az alelnökök a tanács minden szervének hivatalból tagjai. Az Országos Ipartanácsnak választott, kinevezett és hivatalból kirendelt tagjai vannak. 27. §. Az Országos Ipartanácsba választanak: az országgyűlés képviselőháza tizenkét és az országgyűlés felsőháza hat tagot saját tagjaik sorából, valamennyi kereskedelmi és iparkamara, az Országos Mezőgazdasági Kamara, a Budapesti Mérnöki Kamara, a budapesti kir. magyar Pázmány Péter tudományegyetem, a József műegyetem, a budapesti tudományegyetem közgazdasági kara és a budapesti áru- és értéktőzsde egy-egy tagot; az Országos Társadalombiztosító Intézet és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete igazgatóságának munkaadó és biztosításra kötelezett tagjai saját kebelükből külön-külön egy-egy munkaadó és egy-egy biztosításra kötelezett vagyis összesen négy tagot; a kereskedelemügyi miniszter által kijelölt országos jellegű ipari, mezőgazdasági, bányászati, erdészeti, kereskedelmi, pénzügyi, munkás- és alkalmazottegyesületek tagjaik sorából a kereskedelemügyi mi-