Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)
1&2 — Iparjog. — gyártmányok és termelőeszközök beszerzése tekintetében megszabott kötelezettségek terjedelmét és időtartamát, és b) ezeknek a kötelezettségeknek meg nem felelő ipartelepekkel, vagy vállalatokkal szemben alkalmazható megtorló intézkedéseket. 20. §. A közszállítások keretébe tartozó beszerzéseknek vagy munkálatoknak rendszerint csak nyilvános versenytárgyalás útján van helyük. A kisiparnak fenntartott közszállítások és munkálatok nyilvános versenytárgyalás mellőzésével is kiadhatók. A kisiparnak fenntartott közszállításokat és munkálatokat a kereskedelemügyi miniszter előterjesztése alapján a minisztérium állapítja meg. A kereskedelemügyi miniszter előterjesztését az Országos Ipartanács állandó bizottságának meghallgatása után teszi meg. Azt, hogy egyéb esetekben nyilvános versenytárgyalás mellőzésével közszállításokat és munkálatokat mikor lehet kiadni, a kereskedelemügyi miniszter az illetékes miniszterrel egyetértőleg állapítja meg. A közszállítások és közmunkák szempontjából csak azt lehet hazai ipartelepnek vagy vállalatnak tekinteni, amelynek már a versenytárgyalási hirdetmény közzétételét hat hónappal megelőzően is volt az országban állandó és üzemképes telepe. Ha közgazdasági okok kívánják, a beszerzés, illetőleg munka a versenytárgyalásban résztvett vállalatok közt, a vállalatok nagyságának és szállítóképességének figyelembevételével, a legkedvezőbb ajánlattevő ajánlata alapján megosztható. Ilyen esetekben az illetékes miniszter a kereskedelemügyi miniszter véleményét meghallgatni köteles. A kisiparnak a közszállításokban való részesítéséről a kereskedelemügyi miniszter az országgyűlésnek évenkint a költségvetés kapcsán jelentést tesz. 21. §. A kereskedelemügyi miniszter az illetékes miniszterekkel egyetértőleg rendeleti úton az 1897:
