Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 3.510/1932. M. E. sz. rendelet. — 7 eljárás esetében is hatályos. Ehhez képest ha a csődtömeggondnok kért bírói árverést a közadós ingatlanára (1881: XVII. t.-c. 175. §.), ebben az esetben az árverés elrendelésének feltétele a költségek előlegezésén felül az, hogy az ingatlan vételárából külön kielégítésre jogosult követelések az árverési vételárban mind fedezetet találjanak. A 30. §. rendelkezését megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a mezőgazdasági felszereléshez tartozó ingóságok jegyzékében felvett tárgyakra a csődtömeggondnok kért árverést, vagy ha a csődtömeggondnok azokat szabad kézből kívánja eladni. 34. §. Ha az 1881: XVII. t.-c. 28. §-a szerint azt kell megítélni, van-e az adósnak annyi tényleg létező vagyona, amennyi az eljárási költségek fedezésére elegendő, figyelemmel kell lenni arra is, hogy azokat a vagyontárgyakat, amelyeknek árverését a T. korlátozza, nem lehet olyan vagyontárgyakul tekinteni, amelyek a csődeljárás céljára korlátlanul rendelkezésre állanak (T. 14. §. 3. bekezdés). A csődeljárás befejezését nem gátolja az, hogy az ingatlanokat az árverési korlátozás miatt értékesíteni nem lehet. 3510/1932. M. E. sz. rendelet, a külföldi intézvényhitelek és egyes rövidlejáratú más külföldi hitelezők biztosítása tárgyában. ///. Kényszeregyesség és csőd esetére szóló rendelkezések. 10. §. A jelen rendelet rendelkezései nem érintik a belföldi bankcégnek azt a jogát, hogy az ügyfél, valamint a biztosítékot nyújtó személyek csődjében vagy az ellenük folyó kényszeregyességi eljárásban a biztosítékokon alapuló kielégítési vagy egyéb jogát a saját nevében gyakorolja. 11. §. A belföldi bankcég csődje esetében a külföldi hitelezőt külön kielégítési jog illeti meg a csődnyitás időpontjában részére kezelt dologi biztosítékok tekintetében és a biztosítékául szolgáló kezesség és adóstársi viszony alapján is a külön kielégítési jog szabályainak megfelelő alkalmazásával közvetlenül érvényesítheti a követelést a kezessel, illetőleg az adóstárssal szemben. A külföldi hitelező az előbbi bekezdés alapján a biztosítékokból a belföldi bankcégnek a 2. §. 1. és 2. pontja alá eső követelései erejéig hajtja be a belföldi bankcéggel szemben fennálló követelését. 12. §. Amennyiben az ügyfél a csődtömeggel szemben kötelezettségét teljesítette, a külföldi hitelezőnek az előbbi §-on alapuló külön kielégítési joga megszűnik, amennyiben pedig követelését a külföldi hitelező az előbbi §. alapján behajtotta, az ügyfél a csődtömeggel szemben tartozása alól mentesül. 13. §. A belföldi bankcéghez a csődnyitás előtt a 8. §. alá