Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 163.400/1932. K. M. az. rendelet. 163 sáról az ipartestület felügyelő hatóságát, iparhatósági biztosát, az illetékes kereskedelmi és iparkamarát és az ipartestületek országos központját a közgyűlés helyének, idejének és tárgysorozatának közlésével legalább három nappal a közgyűlés megtartása előtt írásban értesíteni köteles. Az illetékes kereskedelmi és iparkamarának, valamint az ipartestületek országos központjának képviselője az ipartestület közgyűlésén tanácskozási és indítványozási joggal részt vehet. 9. §. Az ipartestület évenkint legalább egy közgyűlést köteles tartani. Ezt a közgyűlést évenkint február hónap végéig kell megtartani. A tagoknak (illetőleg a kiküldötteknek) egynegyede, valalamint az ipartestület elöljárósága is, a közgyűlés összehívását a közgyűlés tárgyának közlésével bármikor kívánhatja. Ha az ipartestület elnöke (alelnöke) a szabályszerűen előterjesztett kívánságnak nyolc nap alatt meg nem felelne, az előírt számú ipartestületi tagoknak (vagy kiküldötteknek), illetőleg az elöljáróságnak megkeresésére a felügyelő hatóság intézkedik a közgyűlés összehívása iránt. 10. §. A közgyűlés rendszerint nyilvános. Amennyiben a hallgatóság részére elkülönített helyet kijelölni nem lehet, úgyszintén más fontos ok fennforgása esetén is, a közgyűlés bármikor a nyilvánosság kizárását határozhatja el és azt nyomban foganatosíthatja. A nyilvánosság kizárása esetében az ipartestületnek azok a tagjai, akiknek a törvény 11, §-a szerint nincsen tanácskozási és szavazási joguk, a közgyűlésen mint hallgatók sem lehetnek jelen. A közgyűlés hatásköre. 11. §. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: í, az ipartestület feladatkörén belül a kötelékébe tartozó iparosok érdekeinek gondozását szolgáló megfelelő határozatok hozatala; 2. alapszabályok megállapítása és módosítása; 3. az ipartestület elnökének, alelnökének, elöljárósága, számvizsgáló és egyéb bizottságai tagjainak, az ipartestületi szék tagjainak, továbbá az iparos és mestervizsgáló bizottságok tagjainak, valamint a tanoncvizsgáló bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztása. 4. a tisztviselői és altiszti állások rendszeresítése, a tisztviselők és altisztek fizetésének meghatározása; 5. a tisztviselőkre és altisztekre vonatkozó szolgálat és fegyelmi szabályok megállapítása; 6. a tagok érdekeit szolgáló intézmények létesítésének és fenntartásának, illetőleg az ily intézmények létesítésében és fenntartásában való közreműködésnek elhatározása, a vonatkozó szervezeti és egyéb szabályok megállapítása, illetőleg az 11*