Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 163.40011932. K. M. sz. rendelet. 159 pengőn felül van, de 150 pengőt meg nem halad, a III., azokat, akiknek kereseti adóalapjuk 150 pengőn felül van, de 200 pen­gőt meg nem halad, a IV. (és így tovább) díjtétel alá kell so­rozni és ezen besorozásnak megfelelően kell mindegyikükre évről-évre a tagsági díjat kivetni." //. lehetőség: Az ipartestület a segédek számát fogadja el a tagsági díjak kivetésének alapjául. Ebben az esetben az alapszabályokban a következő rendelkezést lehet felvenni: ,,Az ipartestületi tagokat az ipartestület működésének területén folytatott iparukban foglalkoztatott alkalmazottak számának alapulvételével kell a második bekezdésben megálla­pított díjtételek közül a megfelelő alá sorozni olyképpen, hogy azokat, akik segéd nélkül dolgoznak, az L, azokat, akik 1—2 segéddel dolgoznak, a II., azokat, akik 3—4 segéddel dolgoz­nak, a III., azokat, akik 4—5 segéddel dolgoznak, a IV. (és így tovább) díjtétel alá kell sorozni és ezen besorozásnak megfe­lelően kell mindegyikükre évről-évre a tagsági díjat kivetni. Az alkalmazottak számbavételénél két tanonc egy segédnek számít." ///. lehetőség: Az ipartestület az iparűzlet becslés útján megállapított jövedelmezőségét fogadja el a tagsági díjak ki­vetésének alapjául. Ez a megoldás a kisebb ipartestületeknél jöhet figyelembe, ahol az elöljáróság a tagok iparüzletének jövedelmezőségéről eléggé tájékozva van. Ebben az esetben az alapszabályokba a következő rendelkezést lehet felvenni: ,,Az ipartestületi tagokat az ipartestület működésének területén folytatott iparuk jövedelmezőségének alapulvéte­lével kell a második bekezdésben megállapított díjtételek kö­zül a megfelelő alá sorozni és ezen besorozásnak megfelelően kell mindegyikükre évről-évre tagsági díjat kivetni. A tagok iparüzleteinek jövedelmezőségét az elöljáróságnak a rendel­kezésre álló összes adatok számbavételével a legnagyobb gon­dossággal kell megállapítani." IV. lehetőség: Az ipartestület négy vagy több fokozatú alapdíjat állapít meg és ezen felül megfelelően emelkedő négy vagy több fokozatú pótdíjat szed akár a segédek számának, akár más körülmények (1. a végrehajtási rendelet 10. §-át) fi­gyelembevételével. Ebben az esetben az alapszabályokba a következő rendelkezést lehet felvenni: „Az ipartestületi tagokat az ipartestület működésének területén folytatott iparuk jövedelmezőségének alapulvételével kell a második bekezdésben megállapított alapdíjtételek közül a megfelelő alá sorozni. Ezen az alapdíjon felül az ipartestületi tagok mindegyikének még megfelelően emelkedő pótdíjat is kell fizetni. A pótdíjak a következők: I. fokozat ., II. fokozat stb. A pótdíjat az alkalmazottak számá­nak (esetleg más körülményeknek) figyelembevételével olykép­pen kell kivetni, hogy azok az iparosok, akik segéd nélkül dol-

Next

/
Thumbnails
Contents