Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 5.600/1930. I. M. sz. rendelet. — 5 törvényben meghatározott esetekben a csőd menyitását maga kérje. Az ipari jelzálogadós csődje a központi telekkönyvben jelzálogjoggal terhelt vagyonra, mint a csődtömeg szempontjából külön kielégítési alapra, a végrehajtásnak a jelzálogjogot nyert, az 1881: XVII. t.-c. 52. §-a értelmében külön kielégítésre jogosított hitelezők javára a jelen rendelet értelmében való megindítását vagy folytatását nem akadályozza. Ugyanez áll a végrehajtás elrendelése vagy folytatása tekintetében azon követelésekre, amelyekre vonatkozólag a részleges kielégítési jog (31, §.) vagy a részleges végrehajtás elrendelése (36. §.) a központi telekkönyvben feljegyeztetett. Ha a csődnyitásról szóló értesítés vételekor (1881: XVII. t.-c. 92. §.) végrehajtási zárlat nincs elrendelve, a központi telekkönyvi hatóság a csődnyitás telekkönyvi feljegyzésével egyidejűleg a végrehajtási zárlatot hivatalból elrendeli. A zárgondnok a központi telekkönyvben jelzálogjoggal terhelt vagyon tekintetében zárgondnoki tisztsége alapján egyben az 1881: XVII. t.-c. 99. §-a értelmében választható külön vagyonkezelő jogkörét is gyakorolja. A csőd tartama alatt a zárlati bizottságban a hitelezők és a vállalat képviselője helyébe a csődtömeggondnok és a csődválasztmány lép. A csődválasztmány tagjait együttvéve egy szavazat illeti. A végrehajtási tömeghez tartozó vagyontárgyak az 1881: XVII. t.-c. 115. §-ának 2. bekezdése értelmében készülő leltárba a zárgondnok által rendelkezésre bocsátandó üzleti leltár (10. §.) alapján vétetnek fel. A csődeljárás céljára való esetleges külön megbecsülések miatt az értékesítést nem lehet elhalasztani. A tömeggondnok a csődnyitás után foganatosított leltározásnál jelen lehet és ha a leltározás tekintetében észrevételt kíván tenni, azt a csődbíróságnál és a központi telekkönyvi hatóságnál bejelentheti. A csődtömeg költségei a Cst. 53. §-ához képest a végrehajtási tömeget, mint külön kielégítési alapot csak annyiban terhelik, amennyiben ennek tekintetében merültek fel. Ily költség a csődtömegnek a zárgondnok bevezetése előtt felmerült minden költsége, hacsak nem az Intézet jelzálogjoga alól kivett vagy e jelzálogjog hatálya alá egyébként nem eső vagyontárgyak tekintetében merült fel. A zárgondnok bevezetése után felmerült tömegköltségek közül azonban a végrehajtási tömeget csak a tömeggondnoknak a végrehajtási eljárásban való részvételével felmerülő költségek terhelik. A csődtömeg tartozásai közül a végrehajtási tömegből a külön kielégítési joggal rendelkező hitelezőket megelőzően csak a zárgondnok bevezetése előtt felmerült jogcselekményekből és az alaptalan gazdagodásból eredő követeléseket, valamint a