Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

128 — Iparjog. — tőleg mellőzni kell a merőben becslés útján történő kivetési rendszert. Az ipartestületi elöljáróságok az iparüzletek után megállapított általános kereseti adó alapjai tekintetében a községi elöljáróságoktól (városi adóhivataloktól), amelyek az általános kereseti adó alapjait feltüntető kivetési lajstromokat kezelik, szerezhetik be a szükséges adatokat. Ezeknek az adatoknak rendelkezésre bocsátását a törvény 10. §-ának negyedik bekezdése a községi elöljáróságok (városi adóhivatalok) kötelességévé teszi. Ezek az adatok tehát a községi elöljáróságoknál (városi adóhivataloknál) megtekinthetők. A törvény 10. §-ának utolsó bekezdése szerint a felvételi és tagsági díjak biztosítására, behajtására és elévülésére a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések irányadók. Ebből a rendelkezésből következik, hogy az ipartestületeket arra kötelezheti a kereskedelemügyi miniszter, hogy a tagdíj hátralékok kimutatása és behajtása céljából a közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600. P. M. számú hivatalos összeállítás 44. §-ának 3. bekezdéséhez fűzött utasítás 8. bekezdésének megfelelően járjanak el. Az ipartestületi tagsági jogok. 11, §. A törvény 11. §-a az ipartestületben minden tagnak biztosít tanácskozási és szavazási jogot, a szenvedő választói jogot ellenben ahhoz a feltételhez köti, hogy az ipartestületi tag az ipartestület működésének területén legalább három év óta űzzön képesítéshez kötött ipart. A szakasz második bekezdése négy pontba foglalva sorolja fel azokat az okokat, amelyeknek fennforgása esetén az ipartestületi tag tanácskozási és szavazási jogát nem gyakorolhatja és az ipartestületben semminő tisztet be nem tölthet és semminő megbízatással fel nem ruházható. Az említett bekezdés 2. pontja szerint a szóban lévő jogkorlátozás alá esik többek között az, aki bűntett, az állam ellen, vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll. A kérdéses rendelkezés szempontjából az van „bűnvádi eljárás alatt", aki ellen a vádló vádirat, vádíndítvány vagy vizsgálati indítvány alakjában, vagy másként vádat emelt. A szóbanlévő jogkorlátozás