Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)
— 1932: VIII. t.-c. — 113 valamint a megyei városokban, hármat a községekben székelő ipartestületek tagjai sorából választ. Az elnöknek, a két alelnöknek és a választmány tagjainak megválasztásáról a kereskedelemügyi miniszternek jelentést kell tenni. A kereskedelemügyi miniszter bárkinek megválasztását csak abban az esetben semmisítheti meg, ha a választás törvénytelen volt, vagy ha a megválasztott nem volt választható. 46. §. A választmányt az ipartestületek országos központjának elnöke (alelnöke) a szükséghez képest hívja Össze ülésekre. A választmányi ülések helyéről és idejéről a kereskedelemügyi minisztert a napirend közlésével legalább négy nappal a választmányi ülés megtartása előtt értesíteni kell. A választmányi ülésen az ipartestületek országos központjának elnöke vagy alelnöke elnököl; a választmány intézi az ipartestületek országos központjának mindazokat az ügyeit, amelyek nem tartoznak a közgyűlés vagy az elnök hatáskörébe. Az ipartestületek országos központjának képviselete. 47. §. Az ipartestületek országos központját mint jogi személyt a törvényes működési körének korlátai között felmerülő jogcselekmények tekintetében — - ideértve jogügyletek kötését is — a bíróságokkal, hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben a központ elnöke, akadályoztatása esetén az alelnökök egyike és a központ választmányának erre kijelölt tagjai egyike, vagy helyette az igazgató képviseli. Az ipartestületek országos központja bevételeit csak a törvényben vagy rendeletekben megállapított feladatai végzésével egybekötött kiadások fedezésére fordíthatja. A tagsági díjak egy évi összegének tizedrészét meghaladó értékű ingó vagy ingatlan vagyon szerzéséhez, elidegenítéséhez és az említett összegen felül terhes jogügyletek kötéséhez szükséges, hogy azt az ebből a célból egybehívott közgyűlésen határozatkéDr, Szende ; Hitaljog Pótlék. 111. 8