Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

94 — Iparjog. — hez, elidegenítéséhez és az említett összegen felül terhes jogügyletek kötéséhez szükséges, hogy azt az ebből a célból egybehívott közgyűlésen határozatképes számban megjelent ipartestületi tagoknak legalább kétharmada határozattá emelje és az ipartestület felügyelő hatósága jóváhagyja. A képviseleti jog terjedelmének törvénybe nem foglalt egyéb korlátozása harmadik személlyel szemben csak úgy hatályos, ha azt az ipartestületek alapszabályai tartalmazzák, vagy amennyiben a harmadik személy arról tudott, amikor a jogügyletet kötötte. 21. §. Az ipartestület elnöke, akadályoztatása esetén az elöljáróság által kijelölt alelnök irányítja és ellenőrzi az ipartestület egész ügyvitelét, intézi az alapszabályok által hatáskörébe utalt ügyeket, az ipartestület összes leveleit, beadványait és egyéb iratait az ipartestületi jegyzővel (aljegyzővel) együtt aláírja. Az ipartestület elnöke, akadályoztatása esetén alelnöke felügyel az ipartestület személyzetének munkájára. Az ipartestületi előljárósági megbízottak. 22* §. Az elöljáróság az ipartestület székhelyétől távolabb fekvő községekben lakó tagokkal való érintkezés megkönnyítése s a székhelyen kívül végzendő meghatározott teendőknek ellátása céljából az illető községben lakó ipartestületi tagok közül megbízottakat választhat. Ezek az előljárósági megbízottak a reájuk bízott teendők elvégzéseért ugyanazzal a felelősséggel tartoznak, mint az ipartestületnek azok a közegei, akiknek munkakörébe tartozik egyébként a kérdéses teendők ellátása. Az ipartestület elnöke (alelnöke) az elöljárósági megbízottakat az előljárósági ülésekre szükség esetén meghívja. Az előljárósági ülésen meghívás folytán megjelenő előljárósági megbízottak útiköltségeit az ipartestület megtéríteni köteles.