Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog II. kötetéhez. A „kereskedelmi melléktörvények”-hez és a „váltótörvény”-hez (Budapest, 1933)

6S — Tőzsdei szokások. hogy a mustra vagy a jellegmustra is a fentebbi hiányokban szenved, nem szünteti meg a vevőnek a kifogásoláshoz való jogát. 8/c §. Ha a felek a minőségi súlyt nem határozták meg, a mustra és jellegmustra nélkül eladott sörárpa minőségi súlyának a 65 hektoliterkilogrammot el kell érnie. Ha a sörárpa minőségi súlya a szerződésben kikötött hektoliter kilogrammot, ha pedig a szerződés a minőségi súly megállapítása és egyben mustra (jellegmustra) nélkül jött létre, a 65 hektoliterkilogrammot el nem éri, a vevő ebből az okból csak az olyan árút utasíthatja vissza, melynek minőségi súlya 63^ hektoliterkilogrammnál kevesebb, avagy amelynél a súlyhiány — amennyiben a felek 66 hektoliterkilogrammnál nagyobb minőségi súlyt kötöttek ki, — 2% kilogrammnál több. Amennyiben a vevőt az előző bekezdés értelmében a viszszautasítás joga meg nem illeti, avagy pedig ő az árút, bárha azt visszautasíthatná, mégis át kívánja venni, az eladó a vevőnek a vételár után számítandó értékkevesblet gyanánt 50 dkg-tól 100 dkg-ig minden megkezdett 10 dkg. után 0.1%-ot 100 dkg-nál tehát 1%-ot 100 dkg-tól 250 dkg-ig pedig a 100 dkg-on felüli minden megkezdett 10 dkg. után .... 0.2%-ot 250 dkg-nál tehát 4%-ot tartozik megtéríteni. Hektoliterkilogrammonként legfeljebb 50 dekagramm minőségi súlyhiányig nincsen helye értékkevesblet megtérítésnek; ha azonban a minőségi súlyhiány hektoliterenként 50 deka grammnál több, az értékkevesblet megállapításánál az egész súlyhiányt, tehát az első 50 dekagrammot is számításba kelt venni, 8/d §. Ha a felek kikötötték, hogy az árút valamely meghatározott termelő vidékről kell szállítani, csakis ezen a vidéken termett olyan árú szállítható, amely ennek a vidéknek valamelyik állomásáról érkezik a vevő által megjelölt címre. A pótbemutatásra (Altalános Határozatok 56. §.) ez a szabály azzal