Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

87 veszélyeztetné, miért is az elmúlt időre a Kúria mérsékelt átértékeléssel átalányösszeget állapított meg. (11/215) Figyelemmel arra, hogy a gyermektartási követelés tőkegyűjtést nem szolgálhat és az infláció idején lejárt összegeknek teljes mértékbeli átértékelése az alpereseknek súlyos mértékben való megterhelését jelentené: Kúria havi 30.— Ft-os gyermektartásdíj megítélése mellett az 1945. aug. 8. -1946. július 31.-ig esedékes volt öszegeket 180.— Ft átalány összegben állapítja meg. (11/78) Gazdálkodó 45 éves feleségének ideiglenes nőtartásdíj felemelési perében a Kúria kimondja, hogy a feleség nem támaszkodhatik egyedül a tartásdíjra, a mostani nehéz időkben, amikor mindenkinek le kell igényeit szállítania, hanem maga is köteles a termelőmunkához hozzájárulni, ezért Kúria az eredetileg megállapított tartásdíj átértékelt öszegének 50%-ában marasztal. (1/80) Ági örökséget képező ház értéke iránti perben a Kúria a Magyar Nemzeti Bank valorizációs táblázata alapján 40%-os átértékelést mond ki, figyelemmel arra, hogy a felperesek jobbmódú gazdálkodók, az alperes vasúti tisztviselő, akinek a felperesek pénzén vásárolt ház a tídajdonában maradt, továbbá, hogy az ingatlanok forgalmi értéke csökkent, valamint, hogy a családi és öröklési jogviszonyban a kölcsönös kiegyenlítődés és a méltányosság elvének kell érvényesülnie. (II/l) (1946. november 13.) Kúria az ági örökségi igényt kb. 60%-osan értékelte át, figyelembe réve, hogy az örökség folytán a felperes olyan vagyonhoz is jutott, amely legalább is részben, az alperes adományaiból keletkezett, valamint, hogy a pénz elértéktelenedésének hátrányát a feleknek általában kölcsönösen kell viselniök, valamint, hogy az örökhagyónak az ági érték kiadására ugyancsak fedezetül szolgálhatott összes ingó vagyona megsemmisült, (11/437) 37. KAMAT. A bírói gyakorlatban kifejlődött jogszabály szerint a hitelező indokolatlan késedelmével elveszti a jogot ahhoz, hogy hosszabb időre felgyülemlett kamatokat követelhessen. A kamat követelés elévülését nem a kamatfizetési kötelezettségnek, hanem a már lejárt kamat fennállásának elismerése szakítja meg. (1/144)