Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)
6 szokásjog magyar jogunkban törvénnyel egyenértékű jogforrás, mely ép úgy pótolja a törvényben hiányzó jogszabályt, mint helyezi hatályon kívül az élet fejlődésével ellentétbe kerülő, alkalmatlanná vált törvényeket is, amint ezt a Közigazgatási Bíróság 1947. február 17-iki teljes ülés! megállapodása jogelvként a következőkép kimondja: A bíróság a forma szerint fennálló, de az ember természetes és elidegeníthetetlen jogaival ellentétben lévő jogszabályokat hatályvesztetteknek tekinti. A szokásjogi szabályok kialakulásánál mindig az uralkodó osztály közfelfogása volt az irányadó. Ma is az. De az uralkodó osztály összetételében eltolódás történt. Az államhatalom, a magántulajdonban volt földbirtok, valamint az ipari és kereskedelmi s a banktőke urainak kizárólagos birtokából kiesett és mindinkább a dolgozó osztályok kezébe kerül. A paraszti, ipari és értelmiségi dolgozók befolyása irányítja az államhatalmat, a gazdasági, politikai, társadalmi és kultúréletet, tehát a kialakuló szokásjogot is. Ez az új jog az őket képviselő ügyvédek, az ő ügyeikben ítélkező bírák és eljáró tisztviselők, a jogászok kezdeményezésében és döntésében jelentkezik akként, hogy ezek szakszerűsége formázza-az új társadalmi rend fenntartásához megkívánt jogelveket. Először egyes döntésekben, később ezek megismétlődésével kifejlődő joggyakorlatban, végül írott törvényekben, . A bírói gyakorlat gyors kialakítása annál elengedhetetlenebb, mentől inkább hiányzik a közfelfogásnak megfelelő törvén y. A bírói gyakorlat jogot, igazságot, méltányosságot kereső hajlékonysága, a közigazgatási tisztviselők közfelfogással egyező, szociális igazságra törekvő döntése vezet a szükségessé váló jogelvek kimondásához, azok kicsiszolásával megint rendszerbe foglalt joggá való elfogadásához. Ezért nélkülözhetetlen az egyes döntések közzététele és ezzel a nyilvánosság ellenőrzése alá helyezése. Azt hisszük, hogy a Magyar Jog hasznos szolgálatot tesz a magyar bíróságnak, a magyar ügyvédségnek, az egész magyar igazságszolgáltatásnak akkor, amikor a felszabadulás óta hozott elvi jelentőségű bírói döntéseket közreadja. Ezzel a jövőben előforduló hasonló esetek eldöntését könnyíti meg és lehetővé teszi, hogy a gyakorlati jogász azokat az életbe átvigye. E gyűjtemény célja az is, hogy hű tükre legyen a jogszolgáltatásnak ; közlünk ítéleteket, noha a döntések még nem is egységesek, sőt ha az ítéletben jelentkező jogmagyarázatot nem is helyeseljük, ha azt elavultnak, károsnak vagy a jogfejlődés irányával ellentétesnek tartjuk is. De ép ezért emeljük ki, hogy