Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

80 1945. aug. 8, 1946. július 31.-ig esedékes volt összegekei ISI). Ft átalány összegben állapítja meg. (11/78) p.) Örökség. Ági örökséget képező ház értéke iránti perben a Kúria a Magyar Nemzeti Banknak valorizációs táblázata alapján Í0%os átértékelést mond ki. (II/l) (1946. nov. 43.) C.) Átértékelés mérve. Minden követelésre alkalmazandó jogszabály, hogy teljes éltértékelésnek csak kivételes körülmények esetén van helye. (11/610) Az átértékelés mérve kérdésében figyelembe jönnek a feleknek úgy a szerződés kötésekori, mint az éltértékelés idejét, volt vagyoni, jö vedel mi, kereseti és személyes viszonyai. (11/313) Igaz ugyan, hogy a felperes által nyújtott kölcsön tette lehetővé, hogy alperes üzleti vállalkozását megkezdhesse, de alperes a malomban tárolt áruinak a háború következtében elvesztése által nagy anyagi veszteséget szenvedett, valamint a nagy pénzszűkére, másrészről pedig arra való tekintettel, hogy felperesről sem lehet feltenni, hogy kölcsönadás^ nélkül nem tudta volna megérni pénzének értékét, a felek közötti értékállandóság! kikötésre figyelemmel, a Kúria 50%-on felüli átértékelést rendel. (11/340) Követelés átértékelésének mérvénél figyelembe veendő, hogy az ostrom utáni időkben a gazdasági élet jóformán teljesen szünetelt, a gyári üzemek nagyrésze megsérüli, a központi korrnúnyhatóság működése hiányos volt, zilált gazdasági állapotokból szükségképpen folyóan bankzárlat volt, másrészről hogy adós időközben jelentős részleteket teljesíteti, amelyekre tekintettel Kúria tartálybéreket 60%-osan értékelte át. (11/517) A felperes értékálló dolgot - telket, gyógyforrásokat, berendezési tárgyakat— adott alperesnek és ezért jogos az a kérelme, hogy az ellenszolgáltatás iránti követelésének nagyobbik részét valorizálta n megkapja, miért is a Kúria mintegy (>í%-os ,'itértékelést rendel el. (11/528) Az éltértékelés mértéke tekintetében Kúria figyelembe vette, hogy a tengeri vételére vonatkozó ügylet közellátási miniszteri rendelkezés folytán törvényes tilalomba ütköző volt, amit mindkét peres fél szükségképpen ismert, ezért a semmik