Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

Kúria kölcsöntartozást, amely értékállandósági kikötéssé] volt biztosítva, 30%-josai) valorizál. (11/404) Kúria a részint készpénzben, részint malomfelszerelési tárgyakban fölvett kölcsönt, melynek visszafizetésére adós magát búzaértékben kötelezte, .a Magyar Nemzeti Bank táblázata alapján 50%-osan valorizál: (11/340) A zsidóüldözések idején való menekülések céljából, nyilván emberbaráti érzésből, az akkori viszonyok között a szokásosnál nagyobb kockázattal, 1944. júniusában, kölcsönadott 4000.— P-t a Kúria 1200.— Ft-ban valorizáltam rendelte visszafizetni, (1/187) Felperes az alperestől 1944. márciusában kapott kölcsönösszeg visszafizetését 1944. októberében kellő időben felajánlotta, azonban a fizetést alperes nem fogadta el. A Knria álláspontja szerint bár az alperes terhére esik a teljesítés visszautasítása, ez azonban nem járhat azzal a következménnyel, hogy a pénz elértéktelenedése folytán ennek összes hátrányát egyedül ö viselje. A jelen esetben, amikor is az alperest a neki járó kölcsönösszeg ellenében nagyértékü ingóság (zongora) kiadása terhelte, a Kúria kivételesen a kölcsönt is átértékelés alá csőnek tekintette. (1/40) c.) Vállalkozói díj. Kúria a forint valuta bevezetése előtt hozott határozatában szüretelőkád elkészítésének vállalkozói díját borvaluta alapján Í00%psan valorizálja. (1/141) d.) Munkabér. Az alperes püspöki javadalom azonnali hatállyal elbocsáj tolta a földreform következtében felperes gazdatisztjét. Alperes a földreform ellenére, jövedelmének 80—85%-át kitevő erdők használatában maradt legalábbis 1945. dec, 15.-ig és egyéb jövedelmek és vagyontárgyak is megilletik, ha esetleg átmeneti leg is. Ily tényállás mellett, bár a Knria a felperes illetményeinek túlnyomó részét természetben megítéli, azonban a kész pénzbeli járandóság éltértékelésé re irányuló felperesi kérelmet a Kúria nem találta méltányosnak. (C. P. II. 25/1946.) A bíróság a szolgálati járandóságokat valorizál ni rendeli és a jelenleg érvényben lévő szolgálati, ilL kollektív szerződések szerint járó, illetve szokásos munkabért ítéli meg. (1/195) Végkielégítés valorizálásánál nem a munkavállalónak az elértéktelenedett pengőbon esedékessé vált járandóságainak ösz-