Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)
lés merve tekintetében erősen túlzottnak mutatkozik, másrészről a felperes az átszámítási táblázat alapján sem kér teljes mérvű átértékelést. Másrészről viszont a kikötés alapján való marasztalás esetén a 670/1946. M. E. sz. r. 2. §-a alapján alperes a per felfüggesztését kérhetné, vagyis tehát nem tartoznék a kölcsöntőkét már most kifizetni, hanem esak méltányos öszszegű előleget volna köteles fizetni és így a szerződési kikötéstől való eltérés az alperesre ennyiben hátrányos. Anyagi jogszabály értelmében oly kikötéstől, amelyet a felek kizárólag az egyik fél érdekében állapítottak meg, ez a fél eltérhet, amenynviben az az eltérés nem hátrányos a másik félre. Az alperes javára mutatkozó előny és terhére jelentkező hátrány mérvét egymással szembe állítva megállapítható, hogy a szerződési kikötéstől való felperesi egyoldalú eltérés alperesié végeredményben nem jelent hátrányt, mert az általa fizetendő összeg mérvének lényeges csökkenése nyilván nagyobb előny, mint amekkora az a hátrány, hogy tartozását már most előleg (részlet) fizetésének kedvezménye nélkül kell megfizetnie: ezért-felperes a kikötésnek most tárgyalt részétől eqijoldalu<ni is eltérhet. (11/502) 31. ÉRDEKVESZTES. Felperes 25 q árpa szolgáltatására, kötelezte magát az alperes ökreiért cserébe, azonban a felperes által leszállított 4.60 q árpából megállapíthatóan a felperes részéről szolgáltatni kötelezett gabona minőségi hiányokban szenvedett, miért is alperes kijelentette, hogy ilyen árpáért nem hajlandó ökreit cserébe adni.; Ezután a felperes megfelelő ellenszolgáltatás felajánlása kapcsán az ügylet teljesítését hónapokon keresztül nem szorgalmazta és időközben az állatok értékében a termé nyek árához viszonyítva is, olymérvü eltolódás állott be, hogy az ügyletet az alperes csupán tetemes károsodással tudná teljesíteni. Az ügyletkötés után az alperes állatállományában a háborús események folytán oly nagymérvű csökkenés állott be, hogy a megvett takarmányra nem volt többé szüksége és így a csereszerződés ránézve érdekét vesztette. (C.P. V. 939/1946.) 33. ERŐHATALOM. Erőhatalom alatt olyan, rendszerint váratlanul fellépő és ellenállhatatlan erejű természeti eseményt vagy emberi cselekvést kell érteni, amelynek hatását sem előre látni, sem — a legnagvobb gondossággal — elkerülni, vagy kivédeni nem lehet.