Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

21 előbb az adós védett gazda-adós volt, majd pedig a követelés behajtására az adós rossz vagyoni helyzete folytán nem voll remény. (0. P. 3111/1944.) A bírói gyakorlatban kifejlődött jogszabály szerint a hitélező indokolatlan késedelmével elveszti a jogot ahhoz, hogy hosszabb időre fel gyüle tnlett kantátokat követelhessen, A kamatkövetelés elévülését nem a kamatfizetési kötelezettségnek, hanem a már lejárt kamat fennállásának elismerése szakítja még. (1/144) 9. ELÖZÖ ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSA. 1939-ben az akkori pénzügyminiszter abbéd a célból, hogy az E. lapkiadó rt. részvényei a kormány kezére kerüljenek, adóvizsgálatot folytatott az rt. ellen és biztosítási végrehajtással s a bankoknak hitelnyújtástól eltiltásával lehetetlenné tette az rt. üzletének továbbvitelét, amikor is ezen kétiyszer hatása alatt az rt. részvényeit eladta I. r. alperesnek, aki a II. r. alperes kincstár érdekében járt el. Mihelyt a vonatkozó — a perben megtámadott — szerződés létrejött, a kincstár részérő] az E lapkiadó rt. ellen folytatott eljárás meg lett szüntetve. Kúriái kimondja, hogy nines az államnak joga ahhoz, hogy az adó benajtásálioz való jogának érvényesítését valamely egyéb eélja megvalósításának eszközéül használja fel. Ha ezt mégis megteszi, eljárása a joggal való visszaélés tekintete alá esik. Megfelel az anyagi jog szabályainak a fellebbezési bíróságnak az a határozata is, amely szerint megállapította II. r. alperessel szemben is az eredeti állapot heltjreédlítására irányuló kereset jogalapját, annak ellenére, hogy a II. r. alperes a felperes által megtámadott, semmisnek nyilvánított szerződésben szerződő félként nem szerepel. Elvileg ugyan a szerződésnek kényszer okából való érvénytelenítése és az eredeti állapot helyreállítása csak a szerződő felek között történhetik és ha a szerződésből 3. személyek jogot szereztek, ezek ellen adott esetben esetleg származható igények érvényesítése elkülönítetten, tehát külön perben történhetik. Nem áll azonban ez a szabály abban az esetben, ha az ügyletből jogot szerző fél és a harmadik személy érdekei úgy kapcsolódnak egybe, hogy a szerződő fél - I. r. alperes — a szerződést tulajdonképpen ós lényegében nem is a maga részére, hanem a harmadik személt/ érdekében és erre való tekintettel kötötte és a szerződésből folyó jogokat ennek — II. r. alperesnek engedte át. Ekkor a helyreállítási kötelezettség a 3. személyt is térbeli. (11/628)