Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

14 lehet a pengőtartozások adósaira általában fennálló szabályok szerint elbírálni, hanem figyelembe kell venni azokat a különleges szempontokat, amelyekre való tekintettel az első világháború után az 1928 : XII te. 6. §-a a MÁV pénztartozásait az átértékelendő tartozások köréből kizárta. A törvényhozás az első világháború befejezése után kialakult gazdasági viszonyok között a MÁV-nak ezekből eredő helyzetére és az állami, a közgazdasági életben kifejtett közérdekű nélkülözhetetlen tevékenységére való tekintettel zárta ki ezeket a pénztartozásokat az átértékelésből. Ezért, bár az 1928 : XII. t. e. felhívott sza- \ bálya a törvény különleges rendelkezései folytán a pengő átértékelésében mint kivételes jogszabály nem alkalmazható, azonban minthogy azok az indokok, ajnelyek a törvényhozást annak- I idején az említett álláspont elfoglalásánál vezették, most is, sőt fokozott mértékben fennállanak: a Kúria álláspontja szerint Most is a hivatkozott törvénycikkben kifejezésre jutott elvnek kell jogszabály gyanánt érvényesülnie, tehát a MÁV pénztartozásai átértékelésének helye nincs. (11/163.) 2. JOGUTÓDLÁS. Felperes egy érsekségnek, amely a földreform következtében ingatlanait elvesztette, jogtanácsosa volt és e munkajogi jogviszonyból eredő munkabérkövetelés iránt pert indít a kincstár, -mint az érsekségnek az ingatlanok tekintetében jogutódja ellen. A felperest elvileg nem lehet elzárni attól — mondja ki a Kúria — hogy a munkabér követelését az államkincstárral szemben érvényesítse, mert az a körülmény, hogy az érsekség ingatlanai közjogi cselekmény következtében jutottak az államkincstár tulajdonába, a hitelező szempontjából és az eredmény szempontjából ugyanaz, mintha jogügylet útján szerezte volna meg visszteher nélkül az állam az ingatlanokat, miután a hitelező e közjogi aktus következményeként nem tudja esetleg követelését az érsekségtől behajtani, viszont az államkincstár, legalább is egyelőre viszontszolgáltatás nélkül jutott az ingatlanok tulajdonába. Ez viszont az államkincstárra nem sérelmes, mert a majdani kártalanítás összegéből levonásba hozhatja. Ámde a felperes az államkincstár ellen a mondottak értelmében is csak akkor léphet fel, ha igazolja, hogy követelése az érsekséggel • szemben be nem hajtható. (1/143.) Felperes az uradalomtól gyékényeket vásárolt és a vételárat kiegyenlítette. Utóbb a földbirtok reform következtében az ura-