Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

detté tehetné, az elsőbírói eljárás során következett be. (C P.. VI. 2756/1944.) 189. §. Nincs helye annak, hogy a kereseti követeléssel egy perben egyesített viszontkereset tárgyalása külön per útjára ütasíttasék. (11/100) 7. ÉRDEMLEGES TÁRGYALÁS. 222. §. Az ügyvéd, mint perbeli képviselő által, ügyfelétől nyert információjától eltérően tudva tett valótlani tényállításokért a bíróság a Pp. 222. ,§-a alapján az ügyvédet bírságolja. (Bp. T.) (11/72) 225. §. 1. bek. A kizsákmányoló ügylet semmisségétől függő jog érvényesítésére megállapított egyévi határidő anyagi jogi jogszüntető határidőnek (praeclusiv terminus) minősül és így betartásának kérdését hivatalból kell vizsgálni. (C. P. I. 363/1945.) A felperes a lényegesen megváltozott körülmények folytán keresetileg kérte, hogy az előző perben hozott jogerős ítélet szerinti gyermektartásdíj felemeltessék. Az alsó bíróságok az ügy érdemével nem foglalkoztak, kimondván, hogy a kereset tárgyában mindaddig határozni nem lehet, amíg az előző per iratainak — amelyek elvesztek — újraszerkesztésével, akár esetleg új kereset folytán hozandó ítélettel az alperes tartási kötelezettsége megállapítást nem nyer. Kúria kimondja, hogy a gyermek érdekének védelme mindenkor fokozott figyelmet követel a bírótól és az alakszerűségnek merev alkalmazása a népi jogszolgáltatással nem egyeztethető össze. Hivatalból kell tehát intézkednie az előző per iratainak felkutatása, ennek eredménytelensége esetén a felek útján való helvreállítása iránt. (11/651) 225. §. 4. bek. A Pp. 225. §-ának utolsó bekezdése, miszerint a bíró köteles az ügyvéd által nem képviselt felet a fellebbvitel határidejére is figyelmeztetni, a kézbesítés útján közölt határozat esetében is alkalmazandó, mely esetben ezt a figyelmeztetést a határozatba kell belefoglalni. (11/669)