Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

158 mi nősülő üzlete és kiköttetett, hogy alperes a vállalatnak csak névleges tulajdonosa lesz, de nevének átengedéséért és közreműködéséért a haszon 50%-ában fog részesülni. A szerződés valódi tartalmának megállapítása iránti perben Kúria kimondja, hogy alperesnek az a ténye, hogy az ostrom miatt eltűnt és azóta ismeretlen helyen tartózkodik, minthogy ezalatt a neve alatt folytatott üzlet elhagyott jószágnak mutatkozik, a felperes jogállapotát kétségtelenül veszélyezteti. De egyébként is szükséges felperes jogállapotának biztosítása az alperessel szemben, mert a palástoló szerződés folytán kifelé az alperes jelentkezik tnlajdonosként, tehát jelperemek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a szerződésnek valódi tartalma állapíttassék meg minden kérdésben, mely a társasviszony természetéhez képest közöttük a mindennapi forgalmi életben szükségképpen gyakran felmerülhet. Minthogypedig abból, hogy felperes annak megállapítását is kérte, hogy az alperest haszonrészesedés illeti, kétségtelen, hogy a jogviszonyt nem kívánja megszüntetni, ezért alaptalan az alperesi ügygondnok védekezése, miszerint teljesítéshez való jog esetén nincs helye megállapítási pernek. (C. P. IV. 1342/1946.) A felperes által effektív dollár megfizetése iránt indított pert a bíróság felfüggesztette a vonatkozó kormányrendelkezés folytán. A perben a felek között vitás, hogy effektív dollárt követelhet-e és hogy a kereseti kamat jár-e. E vita által okozott bizonytalanságot növeli az is, hogy alperes vitássá tette azt a kérdést, hogy a perbeli összeget fizetésként, vagy csak biztosítékként helyezték bírói letétbe. Ez a bizonytalanság nyilván hátrányosan befolyásolja felperesnek nemcsak jogállapotát is a felperessel szemben, de gazdasági helyzetét is, nemcsak azért, mert nem lehet biztos abban, hogy vagyona állományában a peres követelést mily pénznemben és mekkora összegben vegye számításba, hanem azért is, mert ez a bizonytalanság gátolhatja abban, hogy követélése felett rendelkezhessék. Minthogy felperest jogszabály kényszerű ereje zárja cl attól, hogy teljesítésre irányuló kérelmét bírói döntés alá liocsássa, ez esetben nem lehet alkalmazni azt a jogszabályt, hogy megállapítási pernek nem lehet helye, ha már teljesítés igényelhető. Mindezeknél fogva a felperes által kért megállapitás szükségesnek mutatkozik jog állapotának biztosítására az alperessel szemben (1/127) Családtagnak MABI elleni igény jogosultsága megállapítása iránti pert a bíróság a Pp. 130. §. értelmében elutasítja. mert valamely betegségi segély szolgáltatásának kötelezett-