Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

147 folytán az áruknak a felperes részére való elszállítása az alperes kötelessége lett volna. Az alperes ennek eleget nem tett, tehát az ő szerződésszegő magatartása okozta, hogy az áruk az alperes üzletének utóbb történt teljes kifosztásánál elvesztek; az ebből eredő következmények tehát az alperes terhére esnek. (11/951) Ha az áru forgalma legitimációhoz van kötve, ily legitimáció nélkül vásárló személy jóhiszeműnek nem tekinthető és a K. T. 299. §-a reá nem alkalmazható, ezért Kúria a járlat nélkül kereskedőtől vásárolt lovat a tulajdonosnak visszaítéli és elutasítja a ló megszerzésére fordított költségek megtérítése iránti alperesi kérelmet. (1/100) Az alperes kereskedő a felperessel kötött adásvételi szerződés tárgyát illetően nem hivatkozhat sikerrel arra, hogy az eladott tetőlemez minőségének megállapításához kellő szakértelemmel nem rendelkezett és minthogy az általa ismert célra teljesen hasznavehetetlen árunak hiányosságáról a jóhiszemű kereskedőt terhelő gondosság elmulasztásával meg nem győződött, eljárása a kereskedelmi csalás — K. T. 350. §. — tekintete alá esik. (H/35) A minta szerinti adásvételnél a minőségi hiányok miatt fennálló felelősség korlátolt volta nem zárja ki a minőségi hiányon túlmenő ténybeli alapon fennálló felelősséget és a kereskedelmi csalásra vonatkozó jogszabályok alkalmazását. (H/35) Az alperes a kereskedelmi csalás fogalma alá eső eljárással meghiúsította azt, hogy a felperes az áru továbbadásával megfelelő haszonhoz jusson, amiért felelősséggel tartozik, amin nem változtat az, hogy az áru használhatatlan voltáról a felperes is idejében meggyőződhetett volna; a felperesnek az a mulasztása ugyanis, mely szerint a maga iránt tartozó gondosságot elmulasztotta, elenyészően enyhébb beszámítás alá esik, mint az alperesé, aki harmadik személlyel, felperessel szemben mulasztotta el a forgalmi jóhiszeműség követelményeinek teljesítését. (II 35) (L. magánjogi részben is.) 8. KIADÓI ÜGYLET. A felperes által utólag írt, de a nyomtatás befejezése előtt átadott előszót és a felperesi kéziratban összegyűjtött bírói határozatok egy részét alperes kiadó mellőzte az ekként tíz ívre korlátozott könyvből. A K. T. 519. §-a magában foglalja a kihagyásoknak és általában a szöveg megrövidítésének tilalmát is. Mind-