Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)
121 90%-át vesztette el, megmaradt csekély munkaerejének értékesítésére nem számíthat és így gazdasági szempontból teljesen munkaképtelennek tekintendő. (11/407) Az állandó bírói gyakorlat szerint a baleseti járadékot a munkaképességcsökkenés mérvének alapulvételével kell megállapítani és az a körülmény, hogy a sérült megmaradt munkaképességének esetleg megeröltetőbb felhasználásával mennyit keres, a baleseti járadék fizetési kötelezettség mérvére befolyással nem lehet. (11/435) Felperesnek az az igénye, hogy munkaképességének balesetből eredő 25%-os csökkenése miatt olyan összegű baleseti járadékot kapjon, mely őt akképpen kártalanítja, hogy megkapja annak a munkakeresményének 25%-át, amelyet a baleset meg nem történte esetén az életviszonyainak megfelelő foglalkozás körében mindenkor elérhetne: függetlenül attól, hogy fogyatékos munkaképességét más munkakörben milyen eredménnyel tudja értékesíteni. (11/585) Baleseti kártérítés iránti perben Kúria a felperes által a baleset megtörténte nélkül szakmájában elérhető keresetet vette alapul, ebből azonban levonta azt az összeget, amelyet a felperes részben visszanyert általános munkaképességének felhasználásával — más munkaterületen — megkereshet, mert jogszabály, hogy az a sérült, aki a baleset folytán korábbi foglalkozásában teljesen munkaképtelen lett, általános munkaképessége azonban egészben vagy részben megmaradt, kárenyhítési kötelességéből folyóan köteles olyan keresőfoglalkozást folytatni, amellyel a megmaradt munkaerejét a legjobban hasznosíthatja. (0. P. I. 477/1945.) g.) Baleseti járadéknál későbbi változások. A pernek adatai alapot szolgáltattak arra a ténymegállapításra, hogy a baleset folytán sérült felperes a baleset meg nem történte esetén későbbi korában a vas- és fémipari szakismeret tekét elsajátíthatta volna és ezeknek birtokában a szakismereteket nem igénylő szállítómunkánál fontosabb ipari szakmunkával magasabb átlagos keresetet érhetett volna el: miért is a baleseti járadék megállapításánál ez a, lehetőség figyelembe veendő volt. (11/585) A 105. J. D.-ben kifejezésre jutó álláspont szerint a munkaképesség elvesztéséből, vagy csökkenéséből származó kárnak és megtérítésének a mértékét nem lehet egyszersmindenkorra mereven a baleset időpontjában elért keresetnek alapulvételével megrögzíteni. Amikor tehát 'a sérült személy a balesetkor folytatott foglalkozásának körében utóbb a
