Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

119 jövedelmű álláshoz jutnia és ilyen esetekben alperes kártérítési kötelezettsége csökkenhet, vagy megszűnhet. A kártérítés összege a nyugdíj és a tényleges szolgálatban álló alkalmazott illetményei közötti különbözetből áll. (Bp. tsz.) (11/117) C.) Tárgyi felelősség. Veszélyes üzem. a.) Üzembentartó fogalma. A bírói gyakorlat szerint, ha valamely vaspálya szakaszon nem annak a vasúti társaságnak szerelvénye idéz elő balesetet, amely vállalat azon a szakaszon a vasúti forgalmat ellátja, az idegen vasút szereirén.ne által okozott balesetért azt a vasutvállalatot tekinti felelősnek, mint üzembentartót, amely ott a forgalmi szolgálatot ellátja. (11/434) A Kúria megállapította a MAY üzembentartói minőségét, annak ellenére, hogy a forgalom lebonyolítását orosz mozdonyvezetővel is vállalta, hogy közegei az orosz vasúti főnökök rendelkezése alatta állottak, hogy a jegyek eladása is az orosz parancsnokság rendelkezésére történt, minthogy a jegyeket az alperes MÁV adta ki, azokat saját közegeivel kezeltette, a vonatvezető is alperesi közeg volt, tehát nem volt megállapítható, hogy a vonatok forgalmára vonatkozó kezelési teendők ellátását egészben, ragu túlnyomó részben orosz hatóságok vették át és ezzel az alperesi közlekedési vállalat üzembentartójává váltak volna. (11/584) b.) Harmadik személy elháríthatatlan cselekménye. Felperes a vasút egyik kocsijának perronjáu állott, amikor a vonatot az orosz mozdonyvezető gyorsfékkel lefékezte, az kisiklott és felperes balesetet szenvedett; nem alapos az alperesi vasútnak harmadik személy elháríthatatlan cselekményére hivatkozása, mert eltekintve attól, hogy az orosz mozdonyvezető az alperes alkalmazottjaként bírálandó el, e mentesítő okra csak akkor lehet hivatkozni, ha a baleset a rendelkezésre álló eszközökkel elhárítható nem volt, már pedig a baleset nem következett volna be, ha a vasúti kocsinak a perron közelében lévő ajtaját a vonatot kísérő személyzet becsukta volna. (11/584) Lófogat ú kocsi és vasút összeütközésénél, amelynél a kocsi tulajdonosának, felperesnek, távollétében ennek megbízottja vezette a kocsit, a vasúttal, mint alperessel való jogviszonyban utóbbi megbízottnak magatartását Kúria, harmadik személy cselekményeként tette vizsgálat tárgyává. (C. P. I. 424/1945.)