Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

'3 demes ítéletek tömegéből szelektálva került hozzám, amely szelektálás munkáját az anyag ezen része tekintetében a Magyar -Jog szerkesztő bizottsági tagjai végezték, nevezetesen a „.Magánjog" tekintetében dr. Beck Salamon egyetemi rk. tanár és dr. Csanádi György ügyvéd alulírotton kívül, a „Hiteljog" tekintetében dr. Vági József ügyvéd, az „Eljárásjogiban, valamint a kötelmi jog „Bérlet" fejezetében általam feldolgozott ítéleti anyag tekintetében dr. Hegedűs Jenő ügyvéd, a „Társadalombiztosítás" rész tekintetében dr. Holló Jenő és dr. Barabás Tibor ügyvédek. A joganyag feldolgozásának módszere tekintetében mindenekelőtt utalok arra, hogy az idézetek egymáshoz illesztésével lehetetlen lett volna az anyagot áttekinthetően és ennyire kimerítő rendszerben adni, mert a határozatok számtalanszor több, sokszor három-négy, jogterületet is érintenek s minden jogterületre vonatkozó 'jogelvhez a tényállásnak rendszerint más-más elemei kapcsolódnak; ennélfogva a munkával e^ak úgy érhettem el a praktikusság és áttekinthetőség szempontjait, ha az egyes határozatok különböző jogelvi és tényállásbeli részeit a különböző — megfelelő — jogterületeken ismertetés szerűen közlöm. Tudatában vagyok annak a felelősségnek, amit egy ilyen munka közkézre adása a joggyakorlat tekintetében jelenthet: ezért a legnagyobb precizitásra, alaposságra és teljességre törekedtem. Ezt az utóbbi szempontot a tényállás ismertetéseknél is nagyjelentőségűnek tartottam, mert ezzel el akartam kerülni, hogy az olvasó a számára érdekkel bíró decisiót a tényállás miatt a maga teljességében is betekinteni legyen kénytelen. Az anyag rendszerbe foglalásánál a következő szempontokat követtem: a magánjog területén az általános elméleti kategóriákat vettem alapul, de e kereteken belül a gyakorlati, áttekinthetőségi, szempontok dominálnak. A hiteljog területén a lehetőségig a Kereskedelmi Törvény rendszerét követtem, azokat a döntvényeiéi azonban, amelyek a kereskedelmi jog, mint jns speeiale elveiből a magánjog, mint jus generálé szempontjából tekintve mitsem tartalmaznak: rendszertani okokból a magánjog vonatkozó fejezeteiben ismertetem. Az eljárási jognál pedig a vonatkozó tételesjog paragrafusainak rendszerét vettem alapul. A feldolgozott határozatok közül azokra, amelyek megjelentek a Magvai1 Jogban, utóbbi évfolyamával és a jogeset sorszámárai utalok, azoknál a határozatoknál pedig, amelyéket a Magyar Jogban — ennek csupán 194(5. augusztus 1-éyel megindulása következtében helyszűke miatt nem közölhettünk, megadom a bírósági ügyszámot.