Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

42 Döntvénytár. 30. Abból, hogy a képviselt képviselőjének valamely javadalmazást további intézkedésig igér fizetni, következik, hogy a képviselt a képviseletet és a vele járó javadalmazást minden felmondás nélkül visszavonhatja, másrészt pedig, hogy a képviselő felmondási időre igényt nem tarthat. (Curia 1906 augusztus 29. 948/905. v. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : Felperest keresetével elutasitja. Indokok: Nem vitás, hegy alperes a felperesnek 1903 május 20-án 2. 7. alatti levél szerint 500 K havi «fizetési és utazási* átalányt kötelezett a K.— i villamvilágitási ügy érdekében kifejtendő tevékenységéért. Nem vitás az sem, hogy alperes 1903 november 17-iki 3. 7. alatti levelében felperesnek kijelentette, hogy felperesnek ezen tevékenységére számot nem tart s hogy deczember 15-tól a fent emiitett havi fizetést is beszüntette. Felperes ezen tényállás alapján a deczember i-én kezdődő három havi felmondási időre járó fizetés vagyis 1500 K iránt inditotta keresetét. A kir. tőrvényszék felperes keresetét nem találta jogosnak, mert alperes a 2. 7. alatti szerződtető levél szerint, felperes ezen járandóságának megfizetésére csak «további intézkedésig*, tehát az alperes tetszésétől függő időpontig kötelezvén magát alperesnek jogában állott ezt a fizetést bármikor beszüntetni. Felperes azt vitatta, hogy ugyané levélnek az a kitétele, hogy «emberi számítás szerint jó időre teljesen ki fogja meriteni (felperes) idejét*, arra enged következtetést, hogy felperes szerződtetése állandó volt. Felperesnek ez az álláspontja azonban helytelen. Ugyanis a felperes által idézett kijelentése a szerződtető levélnek, egybevetve a levélnek már többször idézett azzal a kitételével, hogy alperes a felperes fizetését csak további intézkedésig biztosítja, egyáltalán nem alkalmas annak megállapítására, hogy alperes a fentiek szerint maga részére már biztosított arról a jogáról, hogy felperes fizetését bármikor beszüntethesse, lemondott volna. Ennélfogva felperest keresetével elutasítani kellett. (1905 január 16. 81,084/904. sz )