Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)
ioó Döntvénytár. zárgondnoki utasitátokra, a zárgondnok jogai és kötelességeire, a zárgodnnok elmozdítására, a zárgondnoki számadásokra az ily kezelés alatt befolyt jövedelmi tárgyak értékesítésére, a zárgondnoki számadások elintézésére, a zárlati költségek és a zárgondnoki dijak előjegyzésére és megállapítására vonatkozó rendelkezései alkalmazandók, többek között a 213. §. értelmében elrendelt zárlat esetében is, ennek a rendelkezésnek pedig nem volna czélja, ha a törvény a zárlatot elrendelő bíróságnak kívánta volna fentartani a fentebb felsorolt zárgondnoki rendelkezések elintézését, mert a 253. §-ban felhívott szakaszok magánál a zárlatot elrendelő bíróságnál követendő eljárást tartalmazván, azt külön rendelkezéssel kellett volna kiterjeszteni, a 213. §. értelmében foganatosított végrehajtására is. * * = A Dtár u. f. VII. k. 41. szerint a zárlat foganatosítása végett megkeresett bíróság hatáskörébe csak a zárgondnok kinevezése, a befolyt összeg felosztása, a zárgondnoki dijak és költségek megállapítása tartozik, ellenben a zárlatból folyó egyéb intézkedések ezek közt a zárgondnoki számadás elintézése is az elrendelő bíróság hatáskörébe tartozik. 69. Az árverési jogcselekménynek az a része, amely szerint a végrehajtást szenvedett árverési vevőnek elfogadtatott, önmagában érvénytelen, az ennek folytán jogerőre nem emelkedhetik, és ez okból ily törvénybe ütköző árverési cselekmény a végrehajtási eljárás folyamán hivatalból észlelendő semmiségi okot képez. (Budapesti kir. tábla 1906 február 6. 889/906. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság végzését indokainál lógva és még azért is helybenhagyja, mert a felfolyamodásból kitünőleg is az árverési vevő és utóajánlatot tevő végrehajtást szenvedett Sz. K.-val szemben a végrehajtás ez idő szerint sincs még megszüntetve; és mert a végrehaj tatónak személyesen kötelezett adósaként jelentkező végrehajtást szenvedettnek árverelőként és