Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)
Döntvénytár. 103 A budapesti kir. tábla : Az elsőbiróság Ítéletét részben aként változtatja meg, hogy 1. r. alperesnek a c—i ingatlanok fele részeire bekeblezett özvegyi jogát ezen V2 részek Vs részeire korlátozza s felpereseket feljogosítja, hogy azt a korlátozást telekkönyvileg is kitüntethessék. Indokok: Az 1840: VIII. tcz. 16—18. §-ai az özvegyi jogot mindenesetre szabályozván, a 18. §. azon esetre, ha az örökhagyó apa korábbi házasságból származó gyermekeket is hagy hátra, meghatározza, hogy az özvegyet az ősi javakból és nem az utolsó házasság alatt szerzett vagyonokból özvegyi tartás fejében csak egy gyermekrész illeti. Ebből folyik, hogy az özvegy az utolsó házasság alatt szerzett vagyonokra nézve csak közszerzeményi igényt érvényesíthet, özvegyi jogot azonban nem. Minthogy azonban felperesek keresetükben 1. r. alperesnek igényét Vs rész erejéig maguk elismerték, a keresetnek a rendelkező rész terjedelmében helyet kellett adni. Az elvont hasznokra irányuló kereset elutasítása azért hagyatott helyben, mert az özvegyet özvegyi joga korlátozásáig, a hagyaték hasznai megtérítés kötelezettsége nélkül megilletik. A közösség megszüntetésére vonatkozó kereset elutasítását tárgyazó rendelkezés azért hagyatott helyben, mert a közösség megszüntetésére vonatkozó jog nem gyakorolható, ha ez a haszonélvezetre jogosult személy hátrányára szolgál, már pedig az árverés által 1. r. alperes özvegyi joga gyakorlásától elesnék. (1905 február 15. 10198/904. sz. a.) A kir. Curia: A kir. tábla Ítéletét indokaiból helybenhagyja. = A Dtár u. f. XVI. 14. XXXVI. k. 41. és III. f. XVI. k. #8. sz. határozatok szerint az özvegyi jog ily esetben egy gyermekrész haszonélvezetére terjed ki. Az özvegyi joggal terhelt közös ingatlan tekintetében a közösség meg nem szüntethető 1. Dtár III. f. XXVI. 14 Í. 67. Az illeték kirovásánál lényeges azon körülmények megállapítása iránt, hogy valamely dolog ingó-e vagy ingatlan ; a polgári bíróság előtt kereset nem indítható. (Curia 1906 szeptember 11. 7983/906. sz. a. VIII. polg. t.)