Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 91 tagon felelősséget vállal képviseleti jogáért. A képviselet hiányában a másik 'félnek kártérítéshez van joga s az a körülmény, hogy az álképviselő a szerződésnek a képviselt által való elfogadására számithatott-e vagy sem, mentségül nem szolgálhat. (Curia 1906 június 15. 1340/905. sz. a. I. p. t.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, alperes káritési kötelezettségét megállapítja stb. Indokok: A D. nyilatkozatok szerint alperes T. B.-nak, felperes volt üzlettársának a K.-né házában birt bérletről lemondó levelére támaszkodva kijelenti, hogy T. B. beleegyezése esetén a bérleti szerződést felperesre irja át ; az alpereshez felperes úgyvédje által hozzáintézett E. 7. levélre határozottan kijelenti alperes hogy a D. V. alatti nyilatkozatot K.-né megbízottjaként tette. A felperes D 7. alattira vezetett nyilatkozatot állítja ki T. B.-val, melyszerint most nevezett kijelenti, hogy a bérleti szerződés felperes átirható. Alperes aztán I 7. alatti levélben értesiti felperest, hogy K.-né az az üzletét T. B. és testvérének még 1902 október 30-án kiadta de még ebben a levélben sem közli alperes, hogy a D 7. alatti kiállításakor nem volt K.-né meghatalmazottja. Felperes K.-né ellen, támaszkodva alperesnek, mint meghatalmazottnak D 7. alatti nyilatkozatára, sommás pert indít a bérleti szerződés hatályban létének kimondása iránt, de alperesnek és K.-nénak azon vallomásai alapján, hogy alperes nem meghatalmazott, elutasittatott, noha bíróilag megállapittatott, hogy felperes a kikötött feltételeknek eleget tett és T. B. beleegyezését is megnyerte. A K.-né által indított kereset folytán pedig felperes a bérelt helyiség kiürítésére köteleztetett. E tényekből folyik, hogy annak, hogy a bérletben maradt felperes a bérletet elhagyni kényszerült, nem az volt az oka, mert K.-né az üzlethelyiséget T.-nak már 1902 október 20 án bérbeadta, hanem alperes meghatalmazotti minőségének hiánya ; és T. B. a K.-néval kötött szerződésre nem hivatkozhatott volna sikerrel a 7. a. és D 7.-ra vezetett lemondó nyilatkozataival szemben ; alperesnek mint meghatalmazottnak D. 7. alatti nyilatkozata K.-nét mint meghatalmazót kötelezte volna, T.-t pedig kötötte a lemondás ténye.