Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 75 A kir. Curia : A kir tábla Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az örökhagyó által később alkotott B. alatti végrendelet és a C. alatti pótvégrendelet tartalmából nem állapitható meg, hogy az örökhagyó az 1894-ben tett ama rendelkezését, mely szerint az a— i ref. egyháznak 1000 frtot hagyományozott, visszavonta volna. A kir. tábla Ítéletét ezen és az elsőbiróság ítéletéből felhívott indokok alapján helybenhagyni kellett. = Lásd a Dtár u. f. XIV. k. 61. határozatot, amely szerint a végrendeletben tett alapitványrendelés csak akkor nem bíráltatik el a végintézkedés, hanem a későbbi fiókvégrendelet alapján, ha az örökhagyó ezen alapítvány iránt újólag és kimerítően rendelkezett. 49. Ha a folyam nemcsak a parti birtokos ingatlanát mosta el, hanem az ezzel szomszédos és a község tulajdonát képező közlekedési utat is megszaggatta, mégis ha az el* mosott területet a folyam később feltöltötte, sőt uj ingatlant is képezett hozzá, a község ezen növedéket nem igényelheti a maga részére, hanem csak arra lehet igénye, hogy a folyam által megszaggatott ingatlanának területe az uj képződmény telekkönyvezése által régi térmértékében meg ne csonkittassék. — Az uj képződmény tényleges birtoklása nem tekinthető tulajdonjog szerzésére alkalmasnak, ha a birtokos tudta, hogy ugy a folyam medre, mint a képződmény a parti birtokos tulajdonát képezi, s ezt haszonbérelte. A betétszerkesztés eredménye a tulajdonjog érvényesítésének útjában nem áll. (Curia 1906 május 29. 3055/905. sz. a. I. p. t.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét aként változtatja meg, hogy a telekkönyv kiegészítési eljárás utján a 9. sz. telekkönyvi betétben A + 2. sor. 7399/2. hosz. a. az alperes D. község javára bejegyzett ingatlannak a vázrajzon vörös szaggatott