Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 69 tátik továbbá, hogy felperes néhai férjének törvényes leszármazói nem maradtak. Minthogy pedig jogszabály az, hogy azon esetben ha a férj végrendeletében az özvegyi jogot, annak tartalmát, terjedelmét már előre nem szabályozta, akkor az özvegyet özvegyi jogczimen férje összes javainak haszonélvezete illeti s ennek megszorítását az I. T. Sz. 16. §-a értelmében csupán a leszármazó egyenes örökösök követelhetik, akik pedig a felperes férje után nem maradtak ; minthogy továbbá a sommás periratokból az tűnik ki, hogy a felperes és az 1. és 2. rendű alperes közt lefolytatott ezen perekben létrejött birói egyességek néhai N. L-nek nem összes hagyatéki javaira vonatkoznak, minthogy ezen sommás visszahelyezési perekben ezek jogi természeténél fogva a birtoklás kérdése csak ideiglenes szabályozást nyerhetett, de a létrejött egyességek tartalmából sem állapitható meg a felek azon akarata, mintha ők azokban a hagyatéki javak birtoklásának kérdését véglegesen óhajtották volna rendezni és minthogy a sommás perekben annak sincs nyoma, hogy felperes a hagyatéki javak egy részére nézve özvegyi haszonélvezeti jogáról lemondott volna: azért a kereseti kérelem idevonatkozó részének helyt adva, felperes özvegyi jogát férje összes hagyatéki javaira megállapítani és 1. és 2. rendű alpereseket a hagyatéki vagyon általuk birt részének a a felperes birtokába való bocsátására kötelezni kellett. (1904 nov. 19. 3323/904.) A győri kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletének a felperes özvegyi jogát megállapító s 1. és 2. rendű alpereseket birtokba bocsátásra kötelező részét indokaiból helybenhagyja, azon indokának elhagyásával, mely szerint sommás visszahelyezési perekben ezek jogi természeténél fogva a birtoklás kérdése csak ideiglenes szabályozást nyerhetett, mert a s. visszahelyezési perek jogi természete nem állott útjában annak, hogy a felek ama perekben egymás iránti jogaikat és kötelezettségeiket egyezségileg véglegesen szabályozzák, ami azonban a jelen esetben meg nem történt. Az elsőbiróság Ítéletének a közszerzeményt megítélő részét azonban a kir. tábla megváltoztatja és felperest az iránti keresetével elutasítja, mert közös szerzeménynek csak az a vagyontöbblet tekinthető, melylyel a házastársak vagyona a házasság tartama alatt szerzés utján gyarapodott, s amely többlet a házasság megszüné-