Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 57 (Curia 1906 június 5. 935/905. sz. a. v.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : Alperest kötelezi stb. Indokok: Alperesnek az alperesség ellen emelt azt a kifogását, hogy felperes a D. alatti szerződés értelmében a «H.-A.-G.» bécsi czéggel kötötte a szerződést és igy ellene, mint a bécsi czég budapesti fióktelepe ellen kereseti joga nincsen, a törvényszék nem találta alaposnak azért, mert a külföldi részvénytársaság belföldi fióktelepe a belföldön kötött vagy belföldre vonatkozó ügyletekből származó követelésekért felelősségre vonható (kereskedelmi törvény 211. §-ának 4. és 6. p.). Alperes érdemben azzal védekezett, hogy felperes a szerződés teljesítését lehetetlenné tette azáltal, hogy a fát az erdőben mennyiségileg és minőségileg át nem vette ; minthogy pedig az emiitett 5000 K névértékű értékpapírok nem óvadékul, hanem foglalóul adattak, ő azokat a kereskedelmi törvény 277. §-a alapján megtarthatja és azonkívül az átvett fák vételárát is követelheti; amely fák 2411 K 68 fillér vételárat viszonkeresetbe is helyezi. Ha a szóbanforgó értékpapírok tényleg foglalóul adattak volna s alperesnek és nem mint felperes vitatja, óvadékul; alperes azokat még akkor sem tarthatja meg, azért : mert a nem vitás tényállás szerint a felek a szerződést részben teljesítették. Ámde a bírói gyakorlat értelmében a foglaló nem tartható meg akkor, ha a szerződés, melynek megkötése jeléül adatott, ha csak részben is, teljesedésbe ment ; hanem ily esetben a foglaló csak a nem vétkes fél kárának fedezetéül szolgál. Minthogy azonban alperes azt, hogy neki a felperes szerződésszegéséből kára van és mekkora, bizonyítani meg sem kísérelte ; alperest a foglalónak a felperes tartozása ellenében való kiadására kötelezte. (1904 deczember 30-án, 57,690 sz.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A viszonkereset elutasításával helyesen kötelezte az elsőbiróság alperest azért : mert habár a kereskedelmi forgalomban az «Angabe» szó annak közönséges értelme szerint nyilván foglalót jelent s igy a D. alatti kötlevél a felperes vevőt kétségen kivül az a kötelezettség terhelte, hogy az eladónak