Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 51 folytán elhalt egyén valakinek eltartására vagy nevelteté­sére volt kötelezve, ennek tartási illetve neveltetési költ­ségeit a kártérítésre kötelezett fél csak annyiban köteles viselni, amennyiben azok a halálozás következtében tőle elvonattak, s nem kötelezhető oly összeg fizetésére, mely a hátramaradt nő és gyermek megélhetésére szükséges. — A társláda pénztárából élvezett nyugbér és segélyösszeg a megállapított tartásdíjba beszámítandó. (Curia 1906 augusztus 30. 3319/905. sz. a. VII. polg. t.) A kir. Curia: A kir. tábla ítéletét helybenhagyja. Indokok: A tanuk vallomásával bizonyítva van, hogy Sz. T. I. és tsai a baleset alkalmával a tárna első szintjén dolgoztak és az elevátor-kas, mely ugyancsak az első szinten állott, azon idő alatt míg ők a telt csillét előretolni igyekeztek, hibás jelzés folytán onnan eltávolíttatott. Nem vitás az sem, hogy amidőn a munká­sok azon hiszemben, hogy a kas az első szinten áll, a telt csillét arra reátolni akarták, a csille a mélységbe zuhant és felperes férjét magával rántotta. Ebből a ténykörülményből nyilvánvaló, hogy a baleset nem a munkás hibája, vagy ellenállhatlan erő, avagy más olyan ok folytán állott elő, amely a munkaadót a kártérítési kötelezettség alól mentesítené. A veszélyes üzemet folytató bányatulajdonos pedig az üzem­nél alkalmazott munkással szemben az ily körülmények közt bekövetkezett sérülésért feltétlenül tehát akkor is felelős, ha egyébként a köteles gondosság kifejtése s a törvényben előirt vagy a dolog természetének megfelelő elővigyázati intézkedé­sek megtétele körül őt mulasztás nem terheli : ugyanazért alperes kártérítési kötelezettségét az alsóbiróságok helyesen állapítot­ták* meg. A kártérítés mérve tekintetében irányadóul tekinthető 1874. évi XVIII. tcz. 2. § ában foglalt rendelkezés szerint, de a jelen esetben a kártérítés fogalmából is az következik, hogy ha a baleset folytán elhalt egyén valakinek eltartására vagy nevelteté­sére volt kötelezve, ennek tartási illetve neveltetési költségeit a kártérítésre kötelezett fél csak annyiban köteles viselni, amennyi­ben azok a halálozás következtében tőle elvonattak. Nincs tehát 4*

Next

/
Thumbnails
Contents