Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

3o Döntvénytár. engedjen, mindazonáltal a szerzett jogok lehető épségben tartása végesetben teljes kártalanítása melleit. Itt tehát nem magánjog áll szemben magánjoggal s igy nem is talál alperes azon érvelése, hogy csak az előbbi állapot visszaállításának lehetne helye. Világos kifejezést nyert ez az elv az 1881 : XLT. tcz.-ben és más kisajátítási kártalanítást rendelő különleges törvényünkben is. Felperesnek tehát csak kártalanításhoz lehet igénye, ha szerzett magánjoga közérdekből korlátoztatik. Ily jog a homlokzati jog, mely a hatóságilag megadott építési engedélyből, közigazgatási intézkedésből származik. Ezzel szemben tárgytalan alperesnek azon érvelése, hogy közte és felperes közt szerződéses viszony nem létezik ; kártalanítással nem szerződésszegésből, hanem közigazgatási intézkedésben gyökeredző magánjog korlátozása folytán tartoznak. Nem magánjog állván szemben magánjoggal, a szomszédjogra alapított alperesi érvelés ugyancsak megdől ; a kártalanítási elvnek a közintézkedések szempontjából való korlátozásának szükségességére felhozott példák pedig nagyrészt annyiban nem találnak, amennyiben nem tesznek külömbséget a szerzett jog s az egyszerű magánérdek közt. Jelen esetben mindazonáltal a felperes keresetét elutasítani kellett, mert felperes az építési engedély s kitűzési igazolvány valódiságát nem tagadta. Miután pedig a felperes jogelőde által szerzett homlokzati jog a fent kiemeltek értelmében csakis ezen építési engedélyből s ezzel kapcsolatos kitűzési engedélyből származik, ezen jog terjedelme is a hivatkozott okiratok korlátai által határoztatik meg, több jogot tehát felperes sem szerezhetett. Az építkezési engedély és kitűzési igazolvány pedig a most keresztülvitt szabályozás korlátai közt adatott. Ezen okiratokkal szemben felperes a telekkönyvre nem hivatkozhatik, mert az azokban kifejezésre jutott hatósági határozatok és intézkedések, mint ilyenek az ingatlan minden tulajdonosával szemben hatályosak, és ezen hatály szempontjából telekkönyvi feljegyzéstől függetlenek. Az idézett határozatok felperes jogelődével közöltetvén, ha azokat elhallgatta, az ebből eredő károkért felperesnek nem alperes tartozik felelni. (1903 deczember 10. 28,205/903. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja indokaiból s azért, mert a 8. 7. a. szabályozási terv (lejt-