Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 13 habár az igazgatóságba beválasztott két F. M. között azáltal, hogy mindkettőnek nejei édes testvérek, jogszerint sógorsági viszony fenn nem áll, mégis tekintve, hogy nejeik közeli rokonságánál fogva azok törzsszülöihez viszonyítva mindkét F. M. egyaránt azon család tagjai közé tartoznak és ezen köteléknél fogva egymás között is oly érdekeltségi viszony keletkezett, mely őket a szövetkezet ügyeinek vezetésénél mindenesetre befolyásolja, ami azonban az alapszabályoknak személyi érdekeltségi viszonyt kizáró czéljával ellentétben áll s igy megválasztásuk szabályszerűnek nem mondható, miért is a megtámadott választás megsemmisítendő volt és alperes szövetkezetet uj választás megtartására kellett utasítani. A kolozsvári kir. tábla: A másodbiróság ítélete megváltoztattatik és a kereset elutasittatik. Indokok: Felperesek azon az alapon támadják meg az alperes szövetkezet igazgatóságának megválasztását, hogy az elnökké választott F. M. (248. hsz.) és pénztárossá választott F. M. (123. hsz.) sógorok s igy megválasztásuk az alapszabályok 7. §-ába ütközik. A felek egyező előadása szerint elnökké választott F. M. felesége testvér a pénztárossá választott F. M. feleségével. A két F. M. tehát egymással nincs sógorsági viszonyban, mert az ptk. 40. §-a szerint sógorság csak az egyik házastárs és a másik házasfél rokonai között keletkezik, de e rokonok házastársai egymás között sógorsági viszonyba nem jutnak. A kir. Curia: A fmásodbiróság ítélete a benne felhozott ndokok alapján helybenhagyatik. 8. A követelés keletkezésével egyidejűleg nyert zálogjog a csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján meg nem támadható még abban az esetben sem, ha a követeléssel kapcsolatosan létrejött zálog a fizetések megszüntetése után nyeretett és ha a zálogot nyerő hitelező a fizetések megszüntetéséről tudomással birt. (Curia 1906 márczius 13. 1054/905. sz. a.)