Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

Tartalommutató LIX 97- Minthogy az ügyvéd az 1874: XXXIV. tcz. 71. § a értelmében csak azon kárért tartozik teljes kártérítéssel, melyet hivatalos eljá­rásban cselekvése vagy mulasztása által valakinek akár szándé­kosan, akár vétkes gondatlanságból okozott, és amely a törvény­szerű jogorvoslattal már el nem hántható: az ügyvéd ellen indí­tott kártérítési kereset el utasíttatott, mert az az 1881 : LIX. tcz. 69. §-a alapján az illető ügyben perujitásnak még helye van, és a fél ezen jogorvoslattal nem élt ___ — — — — — — 170 92. A hitelezők végrehajtó bizottsága elnökét, ki ügyvéd volt, kikül­dötte, hogy az elhalt gyárosok családjával a végrehajtó bizottság által megállapított feltételek mellett kösse meg a szerződést. Az ügyvéd ezen megbízásnak nem tett azonnal eleget, hanem előbb a gyárosok özvegyeivel szemben dijlevelét, illetve ennek aláírását kívánta biztosítani s e czélból az özvegyek környezete előtt, a való tényállás tudatos elhallgatásával, oly sötét színekkel festette le a gyár rendezésének ügyét, hogy ez a színezés a jelenvoltakban azt a meggyőződést keltette, hogy a helyzetnek egyedüli ura a fel­peres és amenyiben a díjazás iránt vele meg nem állapodnak, a csőd elkerülhetetlen. Ezen erkölcsi nyomás hatása alatt az özve­gyek környezete a dijlevél aláírását tanácsolta ezeknek, kik erre azt alá is írták. A bíróság az ügyvédnek a kikötött jutalomdij iránti keresetét elutasította, és az iratoknak a fegyelmi bírósághoz leendő áttételét rendelte el, mert az ügyvéd ezek szerint a dij­levelét alperesek megtévesztésével eszközölte ki ._. —- ... — 161 93. Az, hogy a hivatalból kirendelt védőügyvéd a főtárgyaláson nem jelent meg, tekintettel arra, hogy a tárgyalásról történt elmaradása annak elhalasztását nem vonta maga után, és hogy a vádlott bűnös­ségét beismervén, védőügyvédre szüksége nem volt, nem tekint­hető fegyelmi vétségnek, hanem csak kisebb kötelességszegésnek 167 94. Az ügyvéd a megbízói irányában minden kétségen felül álló köte­lességét sértette meg azáltal, hogy az általa, mint igazolt megha­talmazott által ellenjegyzett felebbezésben az ügyfelei felelőssé­gére határozott vádként állított oly tényeket, amik valóságuk ese­tén a büntető eljárás megindítását vonták volna maguk után, amik­nek valósága azonban beigazolva nincsen s amikről panaszlott ügy­feleinek tudomása nem volt, ugy annyira, hogy bűnvádi féljelen­tésnek és zaklatásnak is kitette őket. Az ügyvéd ezen ténykedése fegyelmi vétséget képez __- — — — — __. ___ ... 167 95. Az ügyvédet, ki az ingatlan adásvételi szerződést csak annak alá­írása után 45 nappal mutatta be a telekkönyvi hatóságnál s emiatt a panaszost 15 K birsággal sújtotta az adóhivatal, a kir. Curia a 1874: XXXIV. tcz. 68. § ának a) és d) pontjaiba ütköző fegyelmi vétség miatt vád alá helyezte — — ... ... ... ... ... 169

Next

/
Thumbnails
Contents