Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

XLVI Ta rta lommutató. Lap 173. A rendes birói illetőségtől eltérésnek nemcsak az 1868: LIV. tcz. 53. §-ában felsorolt, hanem mindazon ügyekre nézve nincs helye, amelyeknek eldöntése valamely más törvény vagy törvényes rendelet által kifejezetten külön ügybiróság elé van utalva. — A nyilván valótlan vagy megszűnt igény biztosítására kért zárlatból eredő kártérítési követelésnek érvényesítése iránt a kereset az i 881: LX. tcz. 244., illetve 236. §. értelmében az ott megjelölt külön ügybiróságnál indítandó meg — .. . — —T — — — — 257 Perletétel 115. Az ellenbeszéd előterjesztése után beadott permegszüntető kérvény, ha ahhoz alperesek hozzá nem járultak, tartalma s perjogi természete szerint is a perrendtartás 69., 70. §-aiban megjelölt perletételi kérelemnek tekintendő ___ _ — — — ._- __. — 202 171. Az a körülmény, hogy a felebbezési bíróság az elsőbiróság ítéletét további eljárás elrendelésével megsemmisítette, annak utána pedig felperes a további eljárás elrendelése után a pert letette, nem változtat az 1868: LIV. tcz. 70. §. rendelkezésén, mivel alperes a megsemmisített eljárásban védelmét előterjesztette, és a megsemmisítésre, helyesen feloldásra felperes eljárása adott okot 256 Perkezelés. 131. Amely bíróság a szegényjogon való perlekedés iránt az engedélyt megadja, annak a bíróságnak kötelessége, hogy nyilvántartsa és amennyiben a lehetőség fenforog, behajtsa a felmerült és előjegyzett bélyegkiadásokat. Az ily perekben szükséges előlegeket az irodaáltalányból az az elnök előlegezi, kinek vezetése és közvetlen felügyelete alatt az a bíróság van, mely a szegényjogon való perlekedést engedélyezi __. — — — — ___ 219 228. A meg nem jelent pertársak a megjelent pertársak védelméhez csatlakozottnak nem tekinthetők, ha azok védelmet csak az ő nyilvánkönyvi tulajdonukat képező ingatlanokra vonatkozóan terjesztettek elő, felperes pedig a meg nem jelent alperesektől az ezek nyilvánkön} vi tulajdonát képező, tehát más ingatlanok tulajdonát és birtokát is igényli. Ily esetben is azonban a meg nem jelent alperesek ellen csak a keresetben előadott tényállásra és előterjesztett kérelemre alapítva hozható itélet; tehát a keresetben felhozott tényállításokat és kérelmet a per további folyamán módosítani vagy kiegészíteni nem lehet, s ha a per folyamán ez megtörtént, a meg nem jelent alperesek ellenében az 1868. évi LIV. tcz. in. §-a alapján itélet nem hozható, hanem felperes keresetével ezen alperesekkel szemben azok meg nem jelenése daczára is elutasítandó — — --- — —- —- —- — —- 337 141. Szabályellenes ugyan a kir. törvényszéknek az az eljárása, hogy a válaszirat beadásának elmulasztása miatt az igazolási kérelem elő-