Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

XXXIV Tartalommutató. állapitható meg. Ezen a kötelezettségen az sem változtat, hogy a tag a szövetkezet bejegyzése és közzététele előtt lépett ki ._. ___ 229 7. Egy szövetkezet alapszabályai szerint igazgatósági tagokká az egymással rokonsági vagy sógorsági viszonyban álló szövetkezeti tagok meg nem választhatók. A felek egyező előadása szerint az elnökké választett igazgatósági tag felesége testvére a pénztárossá választott igazgatósági tag feleségének Miután pedig az osztrák polgári törvénykönyv 40. §-a szerint sógorság csak az egyik házastárs és a másik házasfél rokonai között keletkezik, de e rokonok házastársai egymás között sógorsági viszonyba nem jutnak, a megtámadási keresetnek jogalapja nincs. (Erdélyi eset.) — — — — 12 Értékpapírok. 49. A bemutatóra szóló sorsjegy akkor is megtartja forgalomképességét és bemutatóra szóló papir minőségét, ha nyereménynyel kihuzatik, önkényt értetvén, hogy a nyerő sorsjegy forgalmi értéke a reá esett nyereség alapján számíttatik. A sorsjegy ezen minőségét csak akkor veszti el, ha azt a kibocsátó maga vagy helyette és az ő terhére egy harmadik személy beváltja, amely esetben a sorsjegy ezentúl csak mint elszámolási okirat és nem mint forgalomra szánt papir jő figyelembe. Ennélfogva azon kérdés tekintetében, hogy azon harmadik személy, (főelárusitó), aki a sorsjegyet annak tulajdonosától beváltja, azt mint a kibocsátó megbízottja ennek terhére váltja be, vagy pedig mint még forgalomban lévő értékpapírt csak leszámítolja, döntő a főelárusitó és a kibocsátó közt létrejött szerződés. Ha az a személy, kinél a főelárusitó a sorsjegyet tovább leszámitoltatja, tudomással bir arról, hogy ezen szerződés szerint a főelárusitó a sorjegy kibocsátójának megbízottja, ugy ő nem tekinthető a sorjegy jóhiszemű megszerzőjének. (Budapesti kir. tábla.) —- _ — — —. _„ — __. ___ 84 67. Van-e hatálya annak, ha az eredeti betevő átíratja a takarékbetétet harmadik személyre föntartással, azaz olykép, hogy azt csak a harmadik személy személyesen veheti fel, de egyúttal a maga részére arra vonatkozólag a végleges rendelkezési jogot fentartotta? — Takarékbetétnek másnak nevére eszközölt átírása harmadik személy javára kötött jogügyletet képez. Ha az átírás azon kikötés mellett történt, hogy a betéti összeget csak ezen harmadik személy veheti fel és a takarékpénztár csakis ennek fizethet és ha a takarékpénztár egyúttal külön okirattal a harmadik irányában fizetési kötelezettséget is vállalt, ily esetben, ha a betéti követelésnek átruházása nem is forogna fenn, mindenesetre a harmadik javára kötött jogügyletnek oly stádiuma állott be, amidőn az eredeti hitelező az őt megillető rendelkezési jogról lemondottnak tekintendő. Ily esetben a takarékpénztár az eredeti betevőnek a betéti összegeket ki nem fizetheti és ha azokat kifizette, ugy ezt csakis saját vészé-