Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

XXIV Tartalommutató. Lap 191. Az apai hatalmat gyakorló apa a gyermeke érdekében folytatandó perek viteléhez a gyámhatóság jóváhagyását kikérni nem tartozik, miért is a pervitellel járó költségek erejéig a perben képviselt kiskorú külön gyámhatósági hozzájárulás nélkül is kötelezetté válik 291 70. A gyámpénztári tartalékalap a kiskorúak tartozása fejében nem vonható végrehajtás alá, s ez azon okból sem lehetséges, hogy a perben a vagyontalan kiskorú felperes képviseletében árvaszéki megbízás folytán a törvénykatósági tiszti főügyész mint kirendelt eseti gondnok járt el ___ ___ — — — — — —- —- — — A törvénytelen gyermek jogviszonyai. 165. Az olyan nő, aki a férfiakat maga csábítja közösülésre és aki mások jelenlétében közösül, nyilvánvalóan a női szemérmet oly mértékben sértő magaviseletet tanusit, melyből csakis ledérségre és feslettségre lehet következtetni, akkor is, ha a közösülés nem történt pénzért és ha a nő testét üzletszerűen nem is bocsátotta áruba. 243. A természetes apa az ő vagyoni viszonyainak és az anya társadalmi állásának mérlegelésével csak annyi tartásdijat köteles fizetni, amennyi a gyermek eltartására elegendő ; egymagában az a körülmény, hogy utóbb a természetes apa vagyoni, személyi és egyéb viszonyaiban az ő javára előnyös változás állott be, a törvénytelen gyermek javára megítélt tartásdíjnak felemelésére jogos okul nem szolgálhat ___ ... — ... ... ... __. — — . — 167. A törvénytelen gyermek eltartására a természetes apa lévén kötelezve, ez a kötelezettség, kivévén azt az esetet, ha magát erre alkalmas módon, törvénybe nem ütköző szerződéssel külön kötelezte, a természetes atya atyjára még akkor sem hárul át, ha a törvénytelen gyermek szülei között az ágyassági viszony a természetes atya atyjának beleegyezésével létesült és az önálló vagyonnal nem bíró természetes apa, atyjának háztartásában élve, összes tevékenységét utóbbinak vagyonában érvényesiti ___ ... ... ... ... Öröklési jog. Az örökség biztosítása. 155. Egymagában abból, hogy a kötelesrészre jogosítottnak apja vagyonát nem idegennek, hanem saját nejének ajándékozta, ki után a felperesek örökösödésre szintén hivatva vannak, tekintettel arra is, hogy a megajándékozott az ajándékozónak tetemes összegű adósságait fizetés végett magára vállalta, tékozlásra következtetni nem lehet s a kötelesrészre jogosítottnak nincsenek jogosítva az id. törvénykezési szabályok negyedik §-a alapján zárlatot kérni. Ha az örökhagyó a per folyama alatt meghalt, a kötelesrész követeléséhez a joguk megnyílt és a kivételes biztositásnak szüksége megszűnt ... ... —. ... ... ... ... ... ... ... 35$