Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)
104 Döntvénytár. része volna, és mert nincs olyan jogszabály, amelynél fogva a végrehajtató ajánlatára ugyan, de a végrehajtási szabályok által előirt módon a bírósági kiküldött részéről alkalmazott zárgondnok jogellenes cselekményéért a végrehajtató egyébként felelősséggel tartoznék : alperesnek a kereseti alapokon kártérítési kötelezettsége meg nem állapitható : felperest keresetével elutasítani kellett. (1904 szeptember 20. 2645/904. sz. a.) A kir. Curia: A kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az elsóbiróság ítéletét hagyja helyben indokainál fogva és főleg azért, mert nemcsak az 1896 augusztus 10-én foganatosított végrehajtáskor a termények lefoglalása az alperes kijelölésére s B. Gy.-nek zárgondnokká bevezetése egyedül az alperes kívánatára történt, hanem alperes volt az, aki a megbizhatlannak bizonyult zárgondnok megszámoltatásakor őt képviselte s így annak összes ténykedéseiről tudomással birván, a köztük fenforgott viszonynál fogva a felperesnek felmerült káráért felelősséggel tartozik. * * = A Dtár IV. f. III. k. 126. sz. a. esetben, kimondta a birő<ság, hogy sem a zárlatot kérő sem pedig a zárlatot szenvedő az általuk javaslatba hozott zárgondnok tényeiért felelősséggel a törvény értelmében nem tartoznak ; azonban a zárgondnokot javaslatba hozó zárlatot, végrehajtást szenvedőket az abbeli nyilatkozatuk alapján, hogy az általuk javaslatba hozott zárgondnok tényeiért a felelősséget elvállalják, a zárgondnoki hiányokért felelőssé tette. 62. Az ügyvéd a részére pernyerés esetére kikötött jutalomdijat igényelheti, ha ezen feltétel a jogerős ítéletekben teljesedésbe ment s ezen igény érvényesítésére nincs befolyással az a körülmény, hogy a pervesztesek ezen ítélet ellen perújítással éltek, s ezekkel a pernyertes fél a peres ingatlanok egy részének átengedése mellett kiegyezett. — Az 1874: XXXIV. tcz. az ügyvédi jutalomdíj iránti egyezkedés érvényét nem köti okirat kiállításához akkor, ha az ügyvéd megbízója javára valamely jogról lemond.