Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)
Döntvénytár. 89 hanem attól az időponttól, mikor a küldemény megérkeztéről a vevő értesittetett és ezáltal abba a helyzetbe jutott, hogy az áru felett rendelkezhessék, amiért is kávénak az értesitéstől számitott 10-ik napon történt rendelkezésre bocsátása elkésettnek tekintetett. (Curia 1906 január 26. 1561/1905. sz. a.) A kir. Curia : Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik és a sommás végzés hatályában tartásával, stb. Indokok: A per érdemét illetőleg nem vitás, hogy azok az áruk (kávé), melyek vételárának fedezetére a váltók adattak, rendeltetési helyükre, az i—i vasúti állomásra, 1905 február 24-én érkeztek meg s az áruknak ekkor történt megérkezéséről alperes a vasút által a 2/. alatti fuvarlevél szerint még ugyanazon a napon értesittetett is. A fuvarlevél tartalmával bizonyítva van az a különben sem vitás tényállás is, hogy alperes az árukat a megérkezési állomáson, I—n, noha alperes i—i lakos, csak 1905. évi márczius hó 6-án, tehát az értesitéstől a 10. napon vette át és vizsgálta meg és csak az ezt követő napon, azaz 1905 márczius hó 7-én bocsátotta azokat a felperes rendelkezésére. Az ekkor történt rendelkezésre bocsátással azonban alperes elkésett és igy felperesnek már az: első periratában ez irányban világosan és kifejezetten felhozott kifogását alaposnak kellett elfogadni, mert a kereskedelmi törvény 346. §-a értelmében a más helyről küldött árut, amennyiben ez a rendes üzleti kezelés mellett lehetséges — ennek ellenkezőjét pedig alperes sem állitja — a vevő átvenni, az átvétel után haladéktalanul megvizsgálni és azt az idézett törvény 347. §-a értelmében az eladó rendelkezésére bocsátani tartozik, mivel ennek elmulasztása esetére az áru nem kifogásoltnak tekintendő. Az az idő pedig, mely alatt a rendelkezésre bocsátás joghatálylyal megtehető, nem attól az időponttól számítandó, mikor a vevő az áruküldeményt a fuvarozó vasúttól tényleg átveszi, hanem a kereskedelmi törvény 346. §-a értelmében, de a dolog tetmészetéhez képest is attól az időponttól, mikor a küldemény megérkeztéről a vevő értesittetett és ezáltal abba a helyzetbe