Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. SS jegy megszűnt, mint bemutatóra szóló papir szerepelni és csak igazoló okiratként tekinthető, helyes annyiban, amennyiben arra az esetre vonatkozik, ha a sorjegy kibocsátója maga váltja be a nyereménynyel kihúzott sorsjegyet. Annak eldöntése végett azonban, hogy ez az álláspont abban az esetben is helyes e, ha a főelárusitó váltotta be a nyerő osztálysorsjátéki sorsjegyet, a főelárusitónak alperessel szemben való viszonyát és a köztük a sorsjegy kihúzása után beálló helyzetet is figyelembe kell venni. Idevonatkozólag alperes a csatlakozási kérelemben azt az álláspontot foglalta el, hogy a sorsjegy a húzás után czélját betöltvén, már csak a nyeremény felvételére szolgáló igazoló okiratként szerepelhet és ez a körülmény a sorsjegy forgalomképességének a húzás után általában véget vet. Ebből az álláspontból az következnék, hogy a nyereménynyel kihúzott sorsjegy (nyerősorsjegy) már annálfogva, hogy nyereménynyel (kihúzatott, elveszíti forgalomképességét és igy a nyereménynyel kihúzott osztálysorajegy már a nyerő sorsjegy birtokosa kezében sem volna többé forgalomképes papir. Ez az alperesi álláspont nem helyes. A bemutatóra szóló sorsjegy mindaddig, mig a kibocsátó a nyerő sorsjegyet be nem váltja, akkor is megtartja forgalomképességét és bemutatóra szóló papírminőségét, ha nyereménynyel kihuzatik, önkényt értetvén, hogy a nyerő sorsjegy forgalmi értéke a reá esett nyereség alapján számíttatik. A rendes forgalomhoz tartozik, hogy a nyerő sorsjegy birtokosa a sorsjegyet a reá esett nyereség számításba vételével eladja (leszámítolja) vagy amiatt, mert a sorsjegy kibocsátója a nyereményt csak bizonyos idő letelte után fizeti ki, vagy amiatt, mert a sorsjegy birtokosa nem lakik a sorjegy kibocsátójának helyén és a saját lakhelyén akarja a sorsjegyet értékesíteni. Ily adásvétel esetében a vevő a bemutatóra szóló nyerő sorsjegyet, mint bemutatóra szóló értékpapírt szerzi meg. Ellenben ha a bemutatóra szóló sorsjegy kibocsátója a nyerő sorsjegy ellenében a nyereményt kifizeti, akkor ő a sorsjegyet önkényt érthetőleg nem mint további forgalomra szánt papirt szerzi meg. Annyiban tehát alapos az alperes álláspontja, hogy a sorsjegy kibocsátójára nézve, aki a nyerő sorsjegyet beváltotta, a sorsjegy azontúl csak mint a saját könyveléséhez szükséges elszámolási okirat és nem mint forgalomra szánt papir jő figyelembe.