Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 7i körülmény, hogy az árverést megelőzően esedékessé vált negyedévi bérösszeget nem a végrehajtást szenvedő volt tulajdonos, hanem a zárgondnok szedte be. 42. Az esetben is, ha a bíróság a zárgondnokot utasítja, hogy a lefoglalt termést az 1881 : LX. tcz. 209. §. értelmében végrehajtó közben jöttével megtartandó bírói árverés utján értékesítse, az árverési hirdetményt nem a zárgondnok, hanem a bírói árverés foganatosítására kiküldött bírósági végrehajtó köteles kibocsájtani. — Habár a végrehajtó a mulasztásával okozott kárt, ha az perorvoslattal nem volt elhárítható, az 1871 : LI. tcz. 20. §. s illetve az 1871 : VIII. tcz. 66. §. értelmében megtéríteni tartozik is, mégis a fenforgó esetben, amidőn* az árverés az ő mulasztása folytán megsemmisíttetett, a kártérítési kereset elutasittatott, mert a végrehajtást szenvedő kára tekintetében az árverési vevővel kiegyezett. — Ha az atyai hatalom alatt álló kiskorú valamely ingatlant haszonbérel, ugy a haszonbérlés folytán előállott vagyon a kiskorú oly szerzeménye, mely felett ő az 1877 : XX. tcz. 3. §. értelmében szabadon rendelkezhet, ennek érvényéhez sem az atyának sem pedig a gyámhatóságnak jóváhagyása nem szükséges. (Curia 1906 április 20. 10183/904. sz. a.) A szegedi kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja akkép, hogy a felperest keresetével egészben elutasítja. Indokok: A bírósági végrehajtó a hivatalos eljárásában cselekvése vagy mulasztása által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott kárért teljes kártérítéssel tartozik ugyan, a jelen esetben azonban az alperes terhére oly cselekvés vagy mulasztás, amelynek alapján kártérítési felelőssége megállapítható volna, fenn nem forog. A megtartott árverés ugyanis azért semmisittetett meg, mert az árverési hirdetményt nem az alperes bocsátotta ki, azt a fel-