Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 55 a végrendelkező nem intézkedett. Azonban e hagyatékhoz tartozik, a most emiitett vagyonon kivül a k—i 6336. sz. tjkvi ingatlan V12 része is, és felperesek keresetüket éppen azért indították, hogy vonatkozó végrendelkezés hiányában ezen ingatlanra a törv. örökösödés szabályai alkalmaztassanak s azok XU részéhez örökösödési joguk megítéltessék. Amint a végrendelet ismertetett tartalmából kitűnik, örökhagyó általános örököst meg nem nevezett, ily esetben pedig a végrendeletek akkép érteimezendők, hogy az örökös avagy a hagyományos csak azt kaphatja, ami részére a végrendeletben minden kétséget kizáróan kijelölve van, a hagyatékban található egyéb vagyon pedig ott, ahol azt örökhagyó rendelkezése ki nem zárja, a törvényes örökösökre száll. Alperes előadásából s a tanuk vallomásából az tűnik ki, hogy a kereseti ingatlannak külön megemlítése nem azért maradt ki a végrendeletből, mert talán az örökhagyó abban a téves hitben volt, hogy összes ingatlana a k—i 4742. sz. tjkvben van felvéve, hanem kimaradt a végrendeletből azért, mert örökhagyónak egyáltalán nem volt tudomása arról, hogy a k—i 0336. sz. tjkvben felvett s özv. Cs.-né által használt birtok, az ő tulajdona. Ezekből nyilvánvaló, hogy a kereseti ingatlanra örökhagyó akaratelhatározását egyáltalán nem nyilvánította, oly adat pedig, amelyből elvitázhatlanul kitűnnék, hogy azon esetben, ha örökhagyó tudja azt, hogy ez a birtok is őt illeti, azt szintén az elsőrendű alperesnek hagyta volna, fel nem merült és erre egymagából abból a körülményből, hogy örökhagyó a felperesekkel illetve elsőrendű felperes jogelődével, valamint Cs. L. és Cs. B.-val haragban volt, határozott következtetést vonni annál kevésbbé lehet, mert az érintett rossz viszony daczára Cs. L. és Cs. B. utóörökösödési jogok biztosításával mégis részesültek némi kedvezményben, nincs tehát kizárva annak lehetősége, hogyha tudja örökhagyó azt, hogy más vagyon felett is rendelkezhetik, Cs. R.-t a végrendeletben megjelölt javak hagyományozásával kitüntetve, egyéb vagyonában a többi, hozzá ép oly közeli fokon álló rokonokat is részelteti. Tekintve ezek mellett azt is, hogy a végrendeletben nincs oly kijelentés, amely örökhagyónak a törvényes örökösödés kizárására irányuló szándékát mutatná, és ekkép a törvényes örökösödés érvényesülésének mi sem áll útjában, az pedig,