Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

24 Döntvénytár. sem minősíteni, mely az optkv. 288. §-a értelmében a község minden lakójának szabad használatában áll. Ennek ellentmond maga a telekjegyzőkönyv ; mert ebből az ingatlan lejegyezve nincs s azért mert a község hosszabb időn át a lakosai által történt használatot elnézte, a peres ingatlant községi jószágnak tekinteni nem lehet. Ezek szerint tekintettel arra, hogy felperes a peres ingatlannak szolgalomtól mentes voltát a hiteles másolatban csatolt telekjegyzőkönyvvel bizonyította, mig alperesek szolgalmi jogukat egyáltalán nem bizonyították, felperes -keresete alpereseknek a szolgalom gyakorlatától való eltiltására vonatkozóan alapos. Minthogy továbbá a perben felvett szemlerajzon A-val jelölt hid egyik része a fentiek szerint felperes magántulajdonát képező ingatlanra van épitve, felperes ennek a hidnak az ő ingatlanáról való eltávolítását is követelheti. Annál inkább, mert felperesek semmi oly alapot nem mutattak ki, melynél fogva a hidnak részben felperes ingatlanán való építése vagy ott maradása jogos volna. (1903 márcz. 9-én 643. sz. a.) A kir. Curia : A másod bíróság ítélete helybenhagyatik a benne felhozott indokoknál fogva és azért mert a térrajz szerint a per tárgyát képező hid nem az alperesek tulajdonául levezetett malom-árok, hanem a K. folyónak jelenben a malomra szolgáló viz levezetésére használt régi medre felett épült, melynek partja tulajdonosául felperes van bevezetve. Tekintettel tehát arra, hogy alperesek mivel sem bizonyították, hogy az ő tulajdonukat képezett régi malomárok helyett a viz levezetésére jelenben használt régi folyammedernek a saját birtokukkal átellenben fekvő partjára a telekkönyvi tulajdonos felperessel szemben tulajdonjogot szereztek volna, a másodbiróság ezen az alapon helyesen állapította meg, hogy a per tárgyát képező hid egyik vége a felperes ingatlanára van épitve s amennyiben alperesek a felperes ingatlanára mint szolgáló telekre e tekintetben szolgalmi jogot nem bizonyítottak, a másodbiróság a szolgalmi jog gyakorlásának megtiltásával helyesen kötelezte alpereseket a hidnak az ő tulajdonát képező fekvőségről való eltávolítására is.