Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

i6 Döntvénytár. forgatmányból származott, az által pedig, hogy az alperes a váltókat tovább forgatta, eme követelése el nem enyészett, hanem csak annak érvényesítése vált függővé a váltók visszaváltásától s az alperes az által, hogy viszonkereseti kötelezettségénél fogva az elfogadó által a lejáratkor be nem váltott váltókat visszaváltotta, nem uj követelést szerzett; ennélfogva nyilvánvaló, hogy az alperes védekezésével szemben egyedül az a döntő, hogy az alperes a megtámadott biztosítást követelésének keletkezésével, a váltói jogviszony létesülésével egyidejűleg szerezte-e, vagy sem ? Alperesnek a csatolt fuvarlevelekkel is támogatott ama védekezésével szemben, hogy a biztosítást követelésének keletkezésével egyidejűleg kapta, a felperes tömeggondnokot terhelte annak bizonyítása, hogy a zálog alperesnek már korábban keletkezett követelése biztosítására adatott, felperes azonban ez irányban mit sem bizonyítván, azt kell felvenni, hogy alperes a megtámadott kézi zálogot a közadós által elfogadott váltóknak forgatói minőségben való aláírásával, tehát követelésének keletkezésével egyidejűleg kapta. A követelés keletkezésével egyidejűleg nyert zálogjog azonban a csődtörvény 27. §-a alapján meg nem támadható, mert ezen §-ban foglalt intézkedés czélja nyilván csak az, hogy a közadós ne részesíthesse egyik hitelezőjét a többiek rovására olyan kedvezményben, melyhez annak a cselekmény idejében joga nem volt, ilyen kedvezményről azonban nem lehet szó akkor, ha a hitelező egyidejűleg keletkezett követeléséért zálogot köt ki és azt nyomban meg is kapja, s nem lehet szó a többi hitelezők megkárosításáról sem a jelen esetben azért, mert a fent hivatkozott külön per adatai szerint az alperes követelése valódinak kimondatott, s ezen per valamint a közadós és alperes ellen folyamatban volt bünper adatai szerint a szóban forgó váltók ellenértékét közadós megkapta. Az elsőbiróság ítélete tehát ezen okokból helybenhagyandó volt. (1904 márczius 9. 151/904. sz. a.) A kir. Curia: A kir. tábla ítélete indokaiból helybenhagy atik.