Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

XL11 Tartalommutató. 29. Az általános biztosítási feltételeknek az a határozmánya, hogy a felek által kijelölt kárbecslők, ha a kár megállapítása tárgyában közös egyetértésre nem juthatnának, egy harmadikat elnökül válasszanak, nem jogosítja fel őket, hogy az elnök személyét szabad belátással tetszésük szerint kijelölhessék, hanem szükséges, hogy az elnökül választott egyén a becsléshez megkívántató mű- vagy tárgyismerettel bírjon s ezenfelül megfeleljen ama követelményeknek is, melyeket a törvénykezési rendtartás a szakértőül alkalmazott egyén személyi megbízhatóságát illetően előír — — — 56. Ha a biztosított a visszatérő időszakban esedékes dijat elkésve fizeti, ugy a biztosítási szerződés reaktiváltatik ugyan, de ezen reaktiválás nem bír visszaható erővel s a lefizetés előtt leégett tárgyakra ki nem terjed, mert amint az ügylet a tűzvész által megsemmisült illetve megkárosult tárgyakra nézve érvényesen megköthető nem lett volna, ugy a fennállott és a k. t. 485. §. 4. pontja értelmében hatályát vesztett szerződés a jelzett tárgyakat illetőleg a múltra kihatólag reaktiváltnak sem tekinthető — — 57. Abból, hogy a biztosító a kötvényt a dij lefizetése nélkül kiadta, még nem következik, hogy ezen ténynyel az első évi dij lefizetésére adott halasztás a visszatérő díjrészletekre is kiterjed. — Ha a biztosított a visszatérő időszaki dij fizetését elmulasztja s a biztosítási szerződés hatályát veszti, a hatályát vesztett szerződés újból hatályba lépettnek, illetve hatályában fentartottnak csak akkor tekinthető, ha a biztosítás reaktiválására nézve a szerződő felek kölcsönösen megegyeztek, de a díjfizetésre való felhívás és perrel fenyegetés egymagában véve erre nem elegendő, hanem szükséséges, hogy a biztositott a biztosítási dijat meg is fizesse; azonban a fizetésnek a tüzeset után történő felajánlása által a szerződés újból hatályba nem léptethető, mert a tüzkáreset bekövetkeztének időpontjában megszűnt az az érdek, amely miatt a biztositás reaktiválandó lett volna.. ... ... ... — ... —_ ... 58. A gazdálkodóra az elégett széna azzal a rendeltetéssel bírt, hogy az a gazdaságában felhasználtassék. Ennek az értéknek megállapításánál nem a szomszédos község piaczi ára, hanem az az összeg irányadó, mely ennek a piaczi árnak és a szénának a szomszéd községből a tüzeset színhelyéig történendő fuvarozásáért felmerült költségnek összetételéből alakul — ... ... 28. Biztositásjogi értelemben balesetről csak akkor lehet szó, ha a károsító eredményt valamely véletlen, vagyis előre nem látott és így rendes gondosság mellett el sem hárítható váratlan behatás idézi elő, amiért is nem tekinthető baleset következniényének azon károsodás, amely a sérültet az által érte, hogy ő mint gazdatiszt a felügyelete alatt álló gazdasági munkást a vett utasítás figyelmen kívül hagyása miatt meg nem engedett módon és mértékben megfenyítette, és emiatt ez önvédelemből a gazdatisztet